Amit általában tudni lehet az esetről, hogy a sarkadi vágtán verseny közben egy ló elcsúszott és a lábát törte. A tulajdonost megkérdezték mi legyen a lóval, s végül is az elaltatás mellett döntöttek. Ekkor kezdődött a tulajdonképpeni "sarkadi eset". A lovat a verseny állatorvosa a tulajdonos jóhiszeműsége mellett elszállíttatta (mint a neten terjedő videóból kiderült), hogy valamilyen "speciális" telephelyen elaltatják. Megjegyzem, ez volt mindenki részéről az első nagy hiba, hiszen ha egy lónak (állatnak) olyan sérülése van, hogy el kell altatni, akkor nem szállítgatjuk még akárhova, hanem a helyszínen elintézik azért, hogy az állat minél kevesebbet szenvedjen, különös tekintettel arra, hogy a lába volt eltörve. ...

.........De....! ....Először is, azt mindenkinek mindenképpen tudni kell aki lóval foglalkozik, - lóról, vagy földről, vagy akárhonnan - ,hogy felelős a ló jólétéért, egészségéért, testi épségéért, és persze ehhez tudnia kell felmérni a veszély lehetőségét....! Mondok egy egyszerű példát. Az ősszel a hobbilovasok csináltak egy nagyon egyszerű akadálypályát, és Mikuláskor játékosan végigmentek rajta. Ne gondolj nagy dolgokra, a legnehezebb akadály egy raklapokból készített lépcső (két fokú) volt, meg egy pallóhinta egy méter széles. Nos, akiről szó lesz, ezen a pályán lépésben sem tudott végigmenni, mert a ló a közelébe sem ment az akadálynak. Eltelt fél év, és mostanra kitalálta, hogy olyan hackamoret fog használni, ...

      Mint az élet minden területén, a lovagolásban is megtalálhatók a városi legendák. Az egyik ilyenbe éppen most futottam bele. Nevezetesen, ha a csikónak először ( az első felülésnél) nagyon meghúzod a hevedert, akkor az később bakolós lesz. Mondtam is az illetőnek, hogy ugyan hallottam már nagyobb f...ságot is, de azért ez se rossz, kiváltképp ha egyedül sikerült kisütnie. Azt válaszolta, hogy ez nem f...ság, ez egy nagyon komoly dolog, mert meghatározza a ló további sorsát, és ezzel tisztában van minden valamire való lókiképző......Na ja, valamire való, de azért ló közelébe óvatosan menjen....hihihi...., mert  nem biztos hogy arra való, hogy lovakat képezzen ki...!

Na mindegy, a lényeg az, hogy nekem erről más a ...

       Tudni kell még azt is, hogy ezelőtt harminc-negyven évvel, rendszeresek voltak a területekben a csapatversenyek. Ezek sokkal érdekesebbek voltak mint a mai konszolidált világban, ahol végigmegy akár húsz lovas is anélkül, hogy valaki hibát vétene, szóval dögunalom az egész. Bezzeg a régi szép időkben, amikor előfordult hogy egy csapat három, vagy akár négy támadójátékost küldött a pályára. Na, az érdekes volt, bár azt nem lehetett mondani, hogy sok lovas ettől kapott volna kedvet a lovagláshoz. A nézőknek eszébe sem jutott volna olyan mondókákat kitalálni, hogy "Te csak azt hiszed ülök a lovon...."....hiszen az ugratás akkor még azon kevés extrém sportok közé tartozott, amit megtűrt a rendszer. Teljesen normális dolognak ...

     A melegtől tikkadtan poroszkálok a minap kinn terepen, amikor szemből feltűnik egy "natural horseman". Ezt onnan tudtam, mert rögtön szembetűnt a stílusa, látszott hogy nagy hangsúlyt fektet a természetességre, tudniillik a lovon nem volt se nyereg, se kantár, csak egy kötőfék. A ló rezignáltan ügetett, és tűrte ahogy lovasa lovaglott rajta. Tudom, most rögtön kiszúrtad, hogy ilyen szó nincs is hogy "lovaglott", és teljesen igazad is van, mert eddig nem volt de mint látod most már létezik, én alkottam, a vonaglás és a lovaglás szimbiózisának eredményeképpen. Körülbelül úgy tudnám leírni, mintha egy óriási kukac próbálna a ló hátán fölfelé araszolni eredménytelenül, de nem adja fel, újra és újra próbálkozik. A ...

A fiúk hátul még egyensúlyoznak, de a főnöknek már elfogyott a zseton, muszáj kiszállni a játékból, és ellenére a terepviszonyoknak, valamint annak a körülménynek, hogy a kapitány a szárat nem engedi a kezéből, ergo a kézzel "segíts magadon, Isten is megsegít" lehetősége stornó, mégis talpra esik, talán éppen azért mert talpra esett.

Na, itt már hátul a vitézek is keresik az egérutat, feltehetően senki sem szeret a maratonkocsi által bepanírozva lenni....Juhász Laci rögeszmésen ragaszkodik a kormányzás kellékeihez, nevezetesen a szárhoz és az ostorhoz, pedig a szár mindent megtesz annak érdekében, hogy "tele legyen a t...e vele....hihihi....A borulást egyébként mindenki - inklusive lovak - ép bőrrel megúszta. A fotók a ...

       Ezeket a fotókat évtizedekkel ezelőtt készítette korának egyik legtehetségesebb lovasa Hargitai János. A címről még annyit kell tudni, hogy Jani elmondása szerint, ezekből a fotókból többet el lehetett adni mint az úgynevezett "normális", jól elkapott képekből. mivel általában a legtöbb lovas a jó oldalát szerette volna megmutatni, a balfaszságot ritkán vállalták be, ezért hogy eltüntessék a nyomokat, ezeket a képeket mindig felvásárolták. Jani meg mondta nekik, hogy "van még öt ugyanilyen, az is kell...?,.....és kellett. Először úgy gondoltam névvel teszem közzé, de senkit nem akarok kellemetlen helyzetbe hozni, aki esetleg azt gondolná, hogy rombolná az eddig nehezen felépített image-ét. Azt is hozzá kell tennem, hogy ez a ...

Jani volt a 70- 80-as évek "Robin Hoodja", talán azért mert akkor is és ott is elmondta a véleményét, ahol az íratlan szabályok szerint sem lehetett. Természetesen a hivatalos szervek, a történelem folyamán sohasem pártolták az efféle "civil megmondó" szervezetek és emberek jelenlétét, így Janit inkább kényszerűen az eredményei okán volt jelen az élvonalban, elnyerve ezzel az erkölcsi győzelmet, és a köznép (mindenki más aki nem a hivatalos szervekhez és pártfogoltjaikhoz tartozik) szimpátiáját. Természetesen ez nem vigasztalta amikor a lovát ugyan kivitték volna Moszkvába, ám őt szívesen mellőzték volna. Jani azonban igazi Robin Hood mivoltát nem meghazudtolva, nagyon nem burkoltan ígért, nagyon nem kicsi verést annak, aki rá meri ...

Jani 1980 után - miután a moszkvai olympiára annak ellenére sem vitték ki, hogy az üllői minősítő versenyen a legjobb eredményt érte el Mohikánnal - az ugratás mellett nyitott a military szakág felé is, minek az lett az eredménye, hogy díjugratásban 1984-ben, militaryban pedig 1985-ben magyar bajnokságot nyert. Ugyancsak 1985-ben kijut a római military EB-re, itt készült ez a fotósorozat, egy vizes kombinációban. 

       Mindenki csak "Janinak" hívta, mégis mindenki tudta kiről van szó, hiszen ő volt a magyar lovassport első számú "Janija". Ha a "Jani" lovasberkekben elhangzott valahol Magyarországon, mindenki rögtön rá gondolt, eszébe sem jutott, hogy mást is hívhatnak "Janinak". De mondok neked ennél jobbat...! Amikor Németországba kerültem, és megtudták, hogy magyar vagyok, az első kérdésük az volt hozzám, hogy ..."És a Janit ismered"....? Még azt is elárulom neked, ha ismerted, az jó pontnak számított. "Jani" egyfajta "Robin Hood" volt a lovasok között, ha megkérték rá bármilyen lóra felült ismeretlenül, lett légyen az bármily rossz hírű is, és bármekkora ugrást megugrott vele, még akkor is ha előtte rudat csak a kocsiban látott maga ...