Ha valakit már ragadott el a ló, az tisztában van vele, hogy ha élve megúszta, az felér egy újjászületéssel. Legyen a lovas bármilyen erős fizikailag, ebben a helyzetben egyszerre tapasztalhatja meg a halálfélelmet, a kilátástalanságot, a tehetetlenséget, és a kiszolgáltatottságot egyaránt. De hogy ne legyek ünneprontó, van egy jó hírem is! Ha megtapasztalod, egy darabig nem lesz szorulásod, felgyorsul az emésztésed, és ha fél percnél tovább tart az élmény, már arra se lesz gondod, hogy odaérj a klotyóra, mert nem az lesz a legnagyobb problémád., hogy összefostad magad.....! Amennyiben jól sikerült összefoglalnom feltehetően kitűnik, hogy nem olyan dologról van szó, amelyet sokan írnának fel a bakancslistájukra, hacsak nem vágynak valamiféle spitituális tapasztalatra a halálközeli élmény átélése során, vagy esetleg személyesen akarnak megbizonyosodni, hogy van-e élet a halál után.

     Nekem már többször állt módomban átélni, ami nem jelenti azt, hogy avatott szakértője lennék a témának, bár ha ez ennél is többször ismétlődött volna, éppen azt jelezné, hogy nagyon nem sikerült megértenem, miért történnek  ilyen esetek. Több oka lehet az elszaladásnak, néhány fontos dologra hívnám csupán fel a figyelmet. Az első és általam legfontosabbnak tartott dolog, a legelső elrohanás megelőzése, tudniillik ha egyszer már sikerült elszaladnia, szinte biztosra vehető, hogy másodszor is meg fogja próbálni.

Tehát felmerült bennem a kérdés, vajon miért akar elszaladni a ló?!

Mi készteti arra, hogy elragadja a lovasát?

Elmondom mire jutottam! Ehhez először muszáj elemezni a ló ösztönös viselkedését! Mi zajlik le akkor, amikor olyan dolog történik vele, amire nincs felkészülve? Mondjuk hirtelen hanghatás éri, és megijed. Az esetek nagy többségében felkapja a fejét, tesz néhány rövid vágtaugrást, és az összes érzékszervét felhasználva körülnéz, megállapítja, hogy volt-e alapja az ijedtségnek, vagy éppenséggel nem. Amennyiben nem volt, ennyivel el is van intézve a dolog, ott folytatja ahol abbahagyta. Ha viszont úgy találja, megalapozott volt, akkor jön a menekülés, ami addig tart míg kellő távolságra kerül az ijedtségét előidéző dologtól, eseménytől. És itt van szerintem egy kulcsfontosságú momentum, nevezetesen az ijedtség. Amennyiben a fent leírtak megállják a helyüket, az azt jelenti, hogy az ijedtségnek fontos szerepe van abban, miképpen reagál a ló miután megijedt. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ijedtség egy olyan önvédelmi mechanizmus, amely alapján a ló el tudja dönteni, menekülnie kell avagy sem, tehát nem azért menekül mert megijedt, hanem e mechanizmus révén először is azonnal cselekedni tud, és ez által időt nyer addig is míg eldönti, hogy tovább kell folytatnia a menekülést, vagy csak vaklárma volt. Könnyen ki lehet számolni, mennyit nyer vele, hogy nem állva dönti el, érdemes-e cselekednie önmaga védelmében.

Na mármost, mi történik akkor, amikor fenn ül a lovas, és a ló megijed. Vegyük először azt a helyzetet, amikor azonnal meg akarja akadályozni az elszaladást, tehát rögtön minden erejével megpróbálja megfogni, megtartani. A helyzet az, hogy ekkor éppen abban akadályozza meg a lovat, hogy meggyőződhessen fenyegetettségének okáról vagy éppen oktalanságáról, nevezetesen, éppen a megijedésben gátoljuk, ami pont  olyan pánikot idéz elő nála, mint több ezer éve, amikor a hópárduc próbálta bizonyos gasztronómiai okoknál fogva meggátolni vacsorája elszelelését. Ilyenkor viszont a lónak már csupán egyetlen esélye maradt, mégpedig az,, hogy - miként Dugovics Titusz - azt mondta a hópárducnak, "lehet meghalok, de téged rántalak magammal barátom....!" Hogy értsd, a pánik azt szolgálja a lónál, hogy maradjon még némi esélye, mert előfordulhat, hogy a hópárduc is ugyanúgy összefossa magát, mint fent próbáltam szemléltetni, s ha ez bekövetkezik akkor ugyanaz a hópárduc már ugyanúgy nem fog erre az élményre vágyni, s elképzelhető, hogy legközelebb, kevésbé életveszélyes táplálék után fog nézni, ergo a második elszaladás már tudatosan történik, a ló azt védekező fegyverként fogja felhasználni.

Hogyan tudja a lovas megakadályozni?!

Hülyén hangzik, de hagyni kell megijedni! Mit jelent ez? Amikor megijed, megugrik, a váll a tehetetlenségi erő következtében automatikusan hátra mozdul. Sok lovas eleve már itt rosszul cselekszik, mert megfeszített karizmokkal próbálja megtartani a lovat, miáltal saját magát hozza hátrányos helyzetbe, mivel a ló nyaka még Fekete Lacinál is erősebb, és ahelyett hogy egyáltalán bármilyen hatást fejtene ki a lóra, magát húzza előre a ló nyakához. Ha ez megtörténik, már nincs is esély, s a rossz hír az, hogy ha hívő lennél is, bizonyos dolgok akadályozzák azt a törekvésedet, hogy imára kulcsoldd a kezedet (háttérhatalom meg ilyesmi), és hát ebben az esetben ez okozza az egy órával azelőtt belapátolt töltöttkáposzta könnyű emészthetőségét. Tegyük fel, hogy te mégiscsak szeretnéd azt a töltöttkáposztát tovább emésztgetni, akkor hagyod a válladat hátramenni, ugyanakkor a váll és a könyök kienged, egészen addig, amíg kiegyenesedik a kar, és miután már nem tudsz többet engedni, ez az automatikus mozdulat egy félfelvételt eredményez a ló szájánál. Miután a hátul lévő váll fizikai megközelítésben sokkal előnyösebb erőkart biztosít a lovasnak, mondhatjuk azt, hogy ez egy tökös kis félfelvétel lesz, már amennyiben a lovas a következő pillanatot kihasználva - amely során a váll elindul előre, pont úgy mint a vágtaugrások során amikor lendületet vesz a lovas - enged a száron, tudniillik félfelvételnek azt a törekvést nevezzük, amikor a lovas nem megállítani akarja a lovat, hanem csupán mondjuk a tempót akarja szabályozni vele, esze ágában sincs megállni. Ez éppen egy a félfelvétel sokrétű használhatóságának palettájáról, de nem is azzal akarok foglalkozni, ugyanakkor itt is rettentően fontos szerepe van. Ha eddig eljutottál, valószínűleg a lovad kapott esélyt arra, hogy meggyőződjön, nem fenyegeti veszély, ergo nem kell menekülnie, senki sem szorongatja a nyakát, tehát szabad menekülnie, viszont nincs rá oka. Amennyiben ez nem lenne elég ugyanezt kell ismételni, és tudatában kell lenni, hogy a lovat csak úgy lehet megállítani, ha elengeded a fejét. Nyilván érteni kell a mechanizmusát, és ezáltal a technikáját a dolognak, mert nem azt jelenti, hogy a nyakába dobom a szárat, hacsak nincs a fent már említett 'pirituá'llis indíttatásod.

Hát remélem tudtam neked segíteni a témában, természetesen a teljesség igénye nélkül....hihihi....!  És ha mégsem így lenne, vigasztaljon az a tudat, hogy nem kellett az infóért fizetni....hihihi.....!