Nem titkolom, itthonlétem ideje alatt, ő okozta a legtöbb fejfájást, eleinte napi szinten gyötörtek a kétségek, vajon jó úton haladok-e, miképpen kéne, lehetne továbblépni, és ha továbblépek nem lesz-e éppen rosszabb. Azért volt nehéz döntéseket hozni, mert először oly módon próbált kitérni, hogy nyilvánvalóvá tette, nem érdekli a saját élete, testi épsége, hajlandó bárkit magával rántani a halálba, mint Dugovics Titusz. A klettő között mindössze annyi különbség volt, hogy Dugovics Titusz csupán egy legenda, míg Jam viselkedése nagyon is valóságos volt, ha életben akartunk maradni muszáj volt félni, viszont egyértelművé tette, hogy ha tévedünk, nincs mód javításra, nincs lehetőség kísérletezni. Őszinte leszek! Nehéz szeretni egy lovat, ha éppen azon munkálkodik, hogy megsemmisítsen, azonban nem volt más lehetőség, - és erre akár büszke is lehetnék ha nem tudnám, hogy igazából nem rajtam múlt, hiszen ő döntött az együttműködés mellett - szeretnem kellett, találnom kellett pozitívumokat, melyekbe kapaszkodhattam....! Nagy megkönnyebbülést érzek, hogy sikerült, mindazonáltal hidd el nem álszerénység ha próbálom még csak fel sem venni a mindenhatóság köpenyét. Jam pontosan megmutatta, mekkorát lehet onnan bukni, és ezt nagyon köszönöm neki....! 

Ebben a posztban első alkalommal foglalom össze egy lóról, a róla készült videókat...! Remélem ezt így együtt látni érdekes lesz, jó szórakozást kívánok hozzá....!

Összefoglalás...

A 13. hét után....