nnek a videónak akár több tanulsága is lehet! Az egyik a címben is szereplő hajtás jelentősége az előkészítés során. Soha nem titkoltam, én ezt az írektől adoptáltam, nyilván a saját lehetőségeimre szabva, és némiképp másképpen alkalmazva mint kinn a telivéreknél. És mindjárt itt van a következő tanulság, a (lovas)embernek nyitottnak kell lennie "másságra", hiszen nálunk ez nem túl elterjedt módszer, az én fiatal koromban pedig szinte egyáltalán nem lehetett vele találkozni. Pedig számtalan előnye van, már ha az ember jól csinálja. Az egyik lovasformáló ereje, hogy megtaníthat arra, miképpen kell "dekákat" fogni a száron úgy, hogy az állandó kapcsolat folyamatosan fennálljon a ló szája és a lovas keze között. Lógó szárral hajtani vagy lovagolni olyan, mintha valaki úgy próbálná Vénusz dombját meghódítani, hogy a mutató fél hatot mutat, pedig aki jártas a dologban tudja, hogy ez csakis tizenkét órakor lehetséges....hihihi....Tudnám ezt pejoratívabban is kifejezni, biztosan ismered a mondást, hogy " olyan ez, mint amikor a vízvezetékszerelő csőkulcs nélkül megy el vizet szerelni",...vagy valami ilyesmi....! Nos tehát nekem kint sikerült átlátnom, megtapasztalnom a módszerben rejlő lehetőségeket, és azonnal lelkesen át is vettem anélkül, hogy ráragasztottam volna az "én találtam ki a spanyolviaszt" címet. Ez persze vonatkozik az összes többi dologra, módszerre, amit a belovaglás folyamán alkalmazok, illetve alkalmazunk. Az egyetlen dolog amit kizárólag én találtam ki a saját módszeremben az, hogy állandóan gondolkozom. Semmit sem egyszerűen lemásolok, hanem elemzem mire jó, adott esetben hogyan alkalmazható. És itt a következő tanulság, nevezetesen, ha figyel az ember akkor minden felhasználható a ló képzésére, nem kell sokezer forintos dolgokba invesztálni, mert egy kidobott traktorgumit is tökéletes eszközzé lehet fejleszteni. Ez látható a videón, bár az összes lehetőséget még nem használtuk ki, erről majd később még fogok megosztani tapasztalatokat. Előzetesen azt tudni kell, hogy a lovak általában véve nem igazán barátkoznak a gondolattal, hogy akár csak a traktorgumiból kivágott gumikarikába belelépjenek. Itt mindjárt azt is elmondom, hogy azért kell kivágni a belső szélét, mert amikor a lovat nagy nehezen rábírtad, hogy belelépjen, akkor megijed saját tettétől, vagy netán az ördög képmását véli felfedezni a gumi belsejében, és ekkor megpróbál sietve távozni. A gumi pereme viszont beleakad a csüdjébe, és elkezdi magával vonszolni a gumit, a ló pedig úgy véli, hogy a gonosz elkapta a lábát, és el akarja őt ragadni, egészen a pokol legmélyebb bugyraiba. Aki tapasztalt már hasonlót az tudja, egy ilyen vélekedésű lovat még a Csernus doktor sem tudna helyes belátásra bírni, úgyhogy inkább vágjuk ki a közepét, abból könnyedén kihúzhatja a lábát, és nem marad hátra semmi olyan trauma ami később hátráltatná a képzést. És itt a következő tanulság, vagy kezelhetjük akár tényként is! Ha valaki bármely jó módszert, dolgot rosszul csinál, azzal könnyen elérheti akár az ellenkezőjét is annak amit eredetileg szeretett volna. Ezen oknál fogva nem ajánlgatok semmiféle módszereket senkinek, mint például az "ördögtől való" istállóban felülést sem, mert ha valaki nem látja mi miért történik, netán még a képességeket sem sajátította el az alkalmazáshoz, akkor az ránézve veszélyes lehet. Mondhatnám azt, hogy én bizony mindenről mindent tudok - legalábbis amit alkalmazok - ám ez nem így van! Ennek pedig az az oka, hogy bár a módszer mindig ugyanaz lehet, viszont a ló lelke egészen biztosan nem ugyanaz, ergó a módszert rá kell igazítani elsősorban a lóra, aztán pedig a körülményekre egyaránt. A videón látható dolgokkal sok mindent lehet fejleszteni, de használni bármit is csak kételkedéssel, gondolkodással szabad, már ha az a célod, hogy célt érjél. Nap mint nap találkozok olyan esetekkel, amikor a másolás zsákutcába futott, és nem tudják miért. Nagyon sok esetben pedig nagyon egyszerű a megoldás, gondolkodni kell...! És ha idejében rájön az ember, hogy valahol segítségre van szüksége, még mindig előrébb van, mint az aki a sötétben tapogatózik, és vakon kísérletezik olyan dolgokkal, minek hatását kiszámolni képtelen. Ha valakinek kedve támad, nyugodtan eljöhet hozzánk a Halomi Lovardába, megmutatjuk hogyan dolgozunk! Aztán az is lehet, hogy fél év múlva már megint mást lát vagy tapasztal, mivel mi is változunk, figyelünk, és igényünk van arra, hogy legalább közelebb kerüljünk a tökéleteshez, ha már elérni lehetetlen. Elárulok még egy titkot! Ezt nagyban elősegíti az a képesség, hogy ha az ember együtt tud érezni a lóval, ez pedig csak úgy lehetséges, ha szereti is. Ezt persze folyamatosan gyakorolni kell, különben elillan mint a kámfor! Ez mind együttesen teszi lehetővé, hogy hatvan évesn lovakat lovagoljak be, és a nehézségek ellenére élvezzem is azt amit csinálok....! Ezért szerintem érdemes volt negyven évig "szívni".....hihihihi.....!!!!