Mint már sokan értesültetek róla, 2018. október 28-án, egy fészbukos szóváltást követően, párbajra hívtam hazánk egyik nagy szaktekintélyének számító (az igazi nevét nem írom ki, nevezhetjük mondjuk egy fiktív néven "Magyar Jánosnak", vagy inkább "Tudod Kinek") "Tudod Kit". Több dologban nem értettünk egyet. Az egyik, hogy én azt állítom, nagyon sokszor kell lóra ülni azért, hogy a megfelelő érzékek kialakuljanak, míg ő azt állítja, hogy kevés lovaglással is el lehet jutni ugyanoda, ha egy "mester" (Tudod Ki) útmutatásait követed, életed végéig. Én a mester segítségét nem vitatom, azonban abban nem tudok egyetérteni, hogy lovaglás nélkül meg lehet tanulni lovagolni, bár ezt állítják a különböző tanfolyamokra bevonzott lószerető közönségnek is. Ez ugyan engem nem is zavart volna, ha ezek a nagyon "tapasztalt" lovasok, nem cikiznék állandóan a profik táborát, ahová én is tartozom, "negyvenévecsináljaszaruldenemtudrólaafakezű"-nek nevezvén minket, akik mindig indokolatlanul brutálisak vagyunk, s lépten nyomon arról teszünk tanúbizonyságot, hogy hiába éltünk, ha nincs akadémista mesterünk mint nekik, akik ezáltal az állandó megvilágosodás állapotában leledzenek, mi több, tudásuktól vezérelve egyre csak szerényebbek lesznek....hihihi....Nos, szóval a megvilágosodott és rendkívül szerény mesterrel vívott szócsatát ott elégeltem meg, hogy ő engem lecsúszott, lefokozott lovasnak nevezett, és innentől kezdve nem láttam értelmét a szóbeli fenyegetésnek, ezért nemes egyszerűséggel kihívtam őt párbajra, amit két nyers csikóval vívtunk volna meg, amennyiben a mester elfogadta volna a kihívást. De nem fogadta el, ehelyett kiadott egy nyilatkozatot, hogy ő ehhez nem ért, illetve a klasszikus lovaglást nem lehet összevetni a nyers ló belovaglásával, bár azt nem indokolta meg miért. Csak sejtem, a háttérben az állhat, hogy azt a játékot amit ő tud játszani azt nem lóval játsszák. Mi ugrólovasok a klasszikus elvek alapján képeztük és képezzük ma is a lovainkat, joggal hihettem, hogy arrafelé is úgy van amerre a mester hirdeti dogmáit...! Miután ő elutasította a párbaj lehetőségét, én akár vissza is léphettem volna, és visszavehettem volna azt a 250 000 forintot is, amivel a szándékom komolyságát próbáltam nyomatékosítani. Ha így tettem volna, én is csak egy szájhős lennék a sok közül, csak éppen jobban tudok pókerezni mint egyesek. Éppen ezért már az elején jeleztem, hogy akár egyedül is csinálok egy öt napos bemutatót, ahol a mindkettőnk lovát bevállalom, és a letett 250 000 forintot pedig felajánlom egy úgynevezett "Bajba jutott lovasok megsegítésére" létrehozandó alapítvány részére. Időközben azonban többen is jelezték, szívesen indulnának egy ilyen megmérettetésen, ezért lehetővé tettem az indulni szándékozóknak, hogy november 18-án déli 12 óráig bárki nevezhet, aki befizet 50 000 forint nevezési díjat, amit szintén segítő célokra fogunk felhasználni, illetve felmutat egy tenyésztőt vagy lótulajdonost, aki rá meri bízni a lovát. Mindeddig négyen vagyunk, úgymint...

• Szalai Dániel
• Mányokiné Nagy Daniella
• Benner János
• és jómagam, Panyi György  

         Időközben többen is jelezték szándékukat a rendezés helyszínére vonatkozóan, s miután gyorsan kellett döntenem, rendezvény helyszínének a....

• Hasik Lovasudvart választottam Döbröntén, a főrendező pedig Sasvári Zoltán, a Hasik Lovasudvar és Wellnesshotel lovarda vezetője lett.

Azóta van időpontunk is...

• 2019. május 1-5

Nagyon sok lófelajánlás érkezett, ezekből a leggyorsabbakat fogadtuk el, miután eldöntöttük, hogy minden lovas két csikóval fog dolgozni. Pillanatnyilag tehát van nyolc nyers csikó felajánlásunk, úgymint...

• Kiss Nikolett (Szentgyörgyvári Lipicai Ménes) három darab 3 éves lipicai kancát ajánlott fel 
• Mátyás Edina Daniella egy kisbéri, és egy gidrán csikót ajánlott fel
• Kis Balázs és Nagypál Krisztina ajánlott fel egy darab nyers, telivérezett magyar félvért
• Bertók Béla (Ameko LK.) és Soltész László (Kelet-Trans 2000 kft.) egy darab szürke 3 éves herélt csikót
• Földes Krisztina és Oszterman József (Zalaegerszegi Kisbéri Tenyészet) egy darab kisbéri méncsikót 

A rendezvény neve..

• "Éles bevetés" lesz

További pénzfelajánlások is érkeztek...

• Kovács György  (Szegedről)   100 000 forint
• Gállos Péter (Győrszemere)     50 000 forint 
• Gruber János (Zalaegerszeg)   50 000 forint
• Bertók Béla  (Ameko LK. Döge)50 000 forint
• Ehhez jön még eddig 3 lovas nevezési díja 150 000 forint
• és az általam először betett 250 000 forint....

....ez ha jól számolom 650 000 forint. Segítő szándékunknak már van két célszemélye is, az egyik Tászler Melinda, aki fejsérülést szenvedett és a rehabilitációja nagyon sok pénzbe kerül, illetve Pető Sándor galopptréner, aki súlyos gerincsérüléseket szenvedett. Pillanatnyilag ők még nem tudnak róla, de már zajlik a kapcsolatfelvétel.

• Van egy állatorvosi felajánlásunk is, nevezetesen Dr. Tóth András lóspecialista Pápáról, aki telivéreket tenyészt, képez ki és futtat. A doktor úr elvállalta az állatorvosi felügyeletet a rendezvény mind az öt napjára, ellenszolgáltatás nélkül. Előre is hálás köszönetemet fejezem ki neki itt a Lovas élet hasábjain keresztül.

A szabályrendszer kidolgozása még folyamatban van, nagyon sok lovas ajánlotta fel a segítségét amit el is fogadtunk köszönettel. Mindent saját erőből oldunk meg, mindenki ingyen dolgozik. Cserébe a nevezési díjért, a lovasoknak megpróbálunk minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, s minél több lehetőséget tudásuk bizonyítására a nyilvánosság előtt. Mindenképpen szeretnénk megmaradni egy szakmai rendezvénynek, ahol bárki nyomon követheti a csikóbelovaglás kezdeti fázisait a nyers csikótól addig ameddig el tudunk jutni. Ezt természetesen nem tudhatjuk meddig jutunk, reményeim szerint felülünk, és talán az ötödik napon kimegyünk terepre velük. Ez azonban függ lótól és lovastól egyaránt. A lovakat sorsoljuk. A beérkezés sorrendjében kapnak egy számot amit kalapba teszünk. A lovasok gyufát húznak, aki a leghosszabbat húzta az kezdi a húzást, majd ha mindenki húzott egyet, fordított sorrendben ismét húznak.

A lovakkal a nap folyamán összesen három órát lehet foglalkozni, de ebből csak egy óra lehet olyan ami fizikailag megterheli. A három óra hosszát két részben kell megoldani, délelőtt és délután. A lovasok reggel hétkor kezdenek az etetéssel, aztán trágyázás lóápolás következik. Reggel kilenckor lehet kivinni az első lovat, délig végezni kell mindkettővel. Délben etetés, kettőig ebédszünet, aztán kettőtől ötig ismét lehet dolgozni a lovakkal. Ötkor etetés, lóápolás, legkésőbb hétkor az istálló elhagyása. Vacsora után minden este összegyűlünk a rendezvényteremben, előadásokat tartunk, illetve lehet kérdéseket feltenni az aznapi történésekkel kapcsolatban. 

Nos, nagy vonalakban itt tartunk most, teljesen eltértünk az eredeti vonaltól, Tudod Ki neve azóta fel sem merült, bár éppen neki köszönhetjük, hogy a dolog eddig jutott. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a pénzeket mihamarabb be- és kifizethessük, sajnos a bürokrácia útvesztői inkább kifognak rajtunk, mint a nyers csikók, de nem rettenünk meg, megyünk tovább az "Úton"....És hogy az igazi úton megyünk-e azt onnan tudjuk, hogy az igazi "Út" mindig nehéz...! Én nem szerettem volna ártani senkinek, és néhányan úgy gondolták, hogy bölcsebb lett volna, ha nem szólok semmit...! Sajnos, ezt a bölcsességet nem engedhettem meg magamnak, tudniillik én ebből élek, és sok embernek nem tudnám megmagyarázni, ha nem reagáltam volna a "nettó baromságra"...A közeljövőben szeretnék hazatérni, és a saját lovardámat élettel megtölteni...! Muszáj tehát bizonyítanom, hogy nem egy szájhős paprikajancsi vagyok a fészbukról, különben ki hinne nekem...!?

Miért "Sötét Oldal lovasai"....? Hát miután az ellenkező pólus szerint mi képviseljük a rosszat, ezért kézenfekvő volt, hogy mi állunk a sötét oldalon. Azonban egy elnevezés mindig csupán annyi jelentéssel bír, amilyen tartalommal megtöltik azt....! A végén majd mindenki eldöntheti, hogy büszkék lehetünk erre a névre, vagy szégyenkeznünk kell miatta.

Jókai szavaival zárnám, hiszen így is lehetett volna : "Egyszóval, mikor a felek nem vérszomjból, nem dühből keresik a párbajt, hanem kénytelenek azt előidézni, hogy szívök erejét, véleményük tartósságát a halál kapuja előtt is bevallják; rendesen ilyenkor szoktak a párbajsegédek pisztolyt adni a vívók kezébe. Azok hidegvérrel fognak eszmélni, mindegyik el van határozva magát kitenni a lövésnek, de ellenfelére nem lőni. A párbaj végződik nemesen, férfiasan. Az illem kívánatainak elég van téve, a sérelmes kérdés eltemettetik, s azt többé előhozni nem szabad.....” 

A továbbiakban folyamatosan számolunk majd be a történésekről, és mutatjuk be részletesebben a lovasokat, lótulajdonosokat-tenyésztőket, az adományozókat, és mindenkit, aki aktívan részt vállal egy olyan eseményből, ami még nem volt Magyarországon. Kövessétek figyelemmel....!