A most következő játékok igazi "családi csemegék", bár leginkább azoknak ajánlom akiknek sok gyerekük van, mivel így egy egy rosszul sikerült meccs után, könnyedén pótolhatóak a veszteségek. 

        7.) Csip csip csóka

 Ennek a játéknak többféle verziója ismeretes. Az elsőt saját lóval játsszák, és általában azok kapnak kedvet hozzá, akik még nem tulajdonolnak egy erre alkalmas családi kedvencet. A játék első lépése tehát, hogy a család közösen elindul megkeresni jövőbeli boldogságuk forrását, egy "játékos lovat" (Nem összetévesztendő azzal a típusú lóval, amire Szarvason azt mondják, hogy "Jáj more, haat nízzed maa hogy lábdázik az éléjé"....!). Itt mindjárt meg kell említenem a játék eme fázisának intellektuális fejlesztő aspektusát, tudniillik a keresés során rengeteg lovas ismerettel fog bővülni a családi tudástár. Már az sem mindegy, hogy milyen lovat keresel, mert bármelyik egyed nem alkalmas a játékra. Az alkalmas egyednek megvannak a maguk jellemzői, nagyon nehéz hozzájutni, sok esetben a tulajdonos el sem akarja adni annyira ragaszkodik hozzá, és ha nagyon sarokba szorítják a vevők, még attól sem retten vissza, hogy azt hazudja, a ló veszélyes a gyerekre nézve, rúg is, harap is. Te persze egy szót ne higgyél el ebből, hiszen a háttérben csupán az áll, hogy ha ezt a lovat eladja, honnan szerez be még egy ilyen játékos példányt, mivel pontosan tudja, hogy a piac üres, a kereslet meg óriási. Tehát, a játékszabályok szerint, neked kitartóan ragaszkodnod kell a saját elképzelésedhez, s ha muszáj - mert nem tudod másképpen meggyőzni - , vedd elő a titkos fegyvered, és mondd azt neki, hogy "a nagyapádnak is volt rúgós, harapós lova, aztán te mégiscsak felnőttél valahogy....!". A sapkádat persze ne vedd le, nehogy meglássa, hogy az egyik füled hiányzik....! Visszatérve az alkalmas egyed kiválasztására, vannak egyértelmű jelek, amik segítenek neked. Például, ha odaállsz a boksz elé, és a lovacska barátságosan hátracsapja a fülét, az játékszenvedélyről árulkodik. Ha mindehhez szimpatikus mosoly társul, ami láttatni engedi egészséges fogsorát, melyet közben huncut módon csattogtat feléd, ez egyértelműen jelzi, hogy életed lovával találkoztál. S ha ezt még megtoldja azzal, hogy egy kecses perdülést követően csacskán, páros lábbal belerúg az ajtóba úgy, hogy ezt követően téged a másik ajtóról kell levakarni, akkor ne habozz, rögtön vedd meg, fizesd ki, vidd haza, nehogy meggondolja magát az eladó, hiszen a többiek már a sarkadat tapossák, és ne legyen kétséged, ha csak egy pici gyengeséget mutatsz, máris elhappolják előled a jó fogást. Nos, ha eddig megvagy, akkor teljesítetted a játék első szintjét, s egy szinttel feljebb léphetsz. Itt konkrétan már az egész család bekapcsolódhat a játékba. Először is, szerezzél be annyi csúzlit, ahány tagú a család. Erre azért van szükség, mert az igazságosság azt követeli meg, hogy a ló etetésében mindenkinek részt kell vennie. Ha a nagymama eddig még nem tanulta volna meg a csúzli használatát, ebben az esetben koránál fogva a játékszabályok lehetővé teszik neki a könnyítést, tudniillik 80 év felettiek parittyát is használhatnak az etetés során. A vétel során jó erős kötőféket tetessetek rá, ami kibírja érintés nélkül az elkövetkező két évet. A kötőfékre tegyetek rá egy kb. 70 centi hosszú kötelet, amit majd mindig megcsáklyáztok amikor meg akarjátok fogni, mert éppen játszani támadt kedvetek. A vezetést legalább ketten végezzétek (mint már említettem ez társasjáték), amíg az egyik vezeti, addig a másik üti a fejét, miáltal megakadályozza, hogy a ló előbb kezdje el a játékot, mint bárki a résztvevők közül. Amennyiben a ló előbb kezdené el a játékot, mint azt a játékszabályok lehetővé teszik, s ezzel tisztességtelen előnyre tenne szert, ebben az esetben a játékos diszkvalifikációjára kell sort keríteni. A diszkvalifikációnak általában egy lapáttal kell érvényt szerezni, ennek hiányában megteszi egy vasvilla is. Az első közös, meghitt családi játéknapra hívjatok meg jó sok embert, hiszen nagy napra ébredtetek, mégiscsak egyszer van, hogy a gyerek elkezd játszani (az életével) a család, és az ember legjobb és legnagyszerűbb barátjával a lóval, akinek az emberiség oly sokat köszönhet, "mert lóvá tesz a zember, é semberré a ló". Ezek után már csak az van hátra, hogy a gyereket felkészítsd a játékra. Mondd el neki, hogy a világon nincs olyan ló, amelyik ok nélkül rátámadna a zemberre, csak azokat a csúnya bácsikat bán'csa, akik bán'csák a lovakat. Itt jól jön egy kis bátorító példa a saját gyerekkorodból, ezért mondd el neki, hogy te is féltél egy picit, amikor a nagypapa lova megtaposott, és azt hitted jobban fog fájni amikor a füledet letépte, de a papa - aki mindig azt mondta neked, hogy "Sose félj ameddig engem látsz......!" - ezúttal is résen volt, pont jókor mondta, hogy "Katona dolog...!", és fáradtságot nem ismerve addig üldözte az álnok foxit, amíg vissza nem szerezte tőle a leszakadt füled maradékát. A hagyomány pedig kötelez, így hát neked sincs mitől félned kisfiam, amíg engem látsz...! A foxit meg különben is bezártuk a bokszba, úgyhogy mostanra már minden veszélyt kizártunk, nem történhet semmi.......Na, szóval valahogy így, nem kell ehhez pszichológus, meg aztán majd tudod te....! Itt következik a szabályok szerint, hogy szólsz a gyereknek, "Na kisfiam, menj oda, és keféld le a lovadat ameddig föléred (Ez egy korhatáros játék, 3 éves kor előtt nem engedélyezett...! Ebből kifolyólag a játékosok úgy körülbelül a ló hasa aljáig érnek.)...! A kis csávón már nem is látszanak a félelem jelei, vagy legalábbis a foga már nem vacog, mivel ti már minden szükséges előkészületet megtettetek, és beraktátok neki a fogvédőt, illetve mostanra már  betéve tudja, hogy játék az egész, még ha olyan komolynak látszik is. Nos, a gyerek odamegy kefével a kezében a lóhoz, a család minden tagja pedig vadul videózza. Amikor odaér a ló mellső lábához, és ráhelyezi a kefét a hasa aljára, a lónak csak és kizárólag ekkor szabad bekapcsolódni a játékba oly módon, hogy pajzán mosollyal a szája sarkában, a fogával gyengéden megfogja a gyerek hátán a bőrt a ruhával együtt (csak a ruhát megfogni nem biztonságos, mert ha elszakad, leesik a gyerek, és megsérülhet), és elkezdi le-fel hintáztatni úgy mintha feldobná, ám eközben nem engedi el (Itt szintén nagyon kell figyelni arra, hogy a ló megfelelő fogást találjon a gyerek hátán, nehogy véletlenül, a játék hevében, sérülés legyen a vége). Itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy felfelé a ló nem emelheti magasabbra mint a saját fejmagassága plusz egy méter, és a ritmikus mozgatás sebessége sem lehet több mint 60 ciklus percenként. Egy ciklus, egy le és egy felfelé irányuló mozgatást foglal magába. Eközben a lónak kötelessége énekelni, a "Csip csip csóka, vak varnyúcska, komámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, mer' a hátam a ló fogja....!".... című mondókát...! Amennyiben ez nem történik meg, illetve a ló két percen belül nem kezdi el a mondóka éneklését, le kell állítani a játékot, figyelmeztetni kell a fegyelmezetlen játékost, és a szabályok újbóli ismertetése után szabad csak ismét elkezdeni a játékot. Amennyiben a ló harmadszorra sem kezdené el énekelni a mondókát, akkor sajnos alkalmatlan erre a játékra, másik lovat kell erre a célra keresni. Játékos, szép napot kívánok....! 

A játék másik formája is hasonlóképpen bonyolódik, csak éppen miután kénytelenek más lovával játszani, így kevesebb tere van kreativitásnak. Itt is a kereséssel indul a dolog, leginkább tavasszal amikor kisüt a nap, és innen leírnám, hogyan csinálják ezt a profik....... A lószakértő papa, - aki a világon a legjobban tud lovagolni, mert húsz évvel ezelőtt, egy egész éven keresztül, majdnem minden héten lovagolt egy órát, meg egyszer egyhuzamban lelovagolt tizenöt kilométert, és csak azért nem ő tartja a Guinness rekordot, mert a szerénysége nem engedte, hogy hivatalosan bejelentse a kísérletet. Ezenkívül ő a legokosabb is, mert minden hónapban kiolvassa az elejétől a végéig az összes lovasújságot, és tisztában van a legújabb kutatások eredményeivel, tudja, hogy a lónak nem jó a zabla, de ha mégis akkor csakis vékony pálcás zablát lehet berakni, és tudja azt is, hogy a lónak a barokk-'panyol nyereg a legjobb, me' az szabadon hagy'gya a ló vállát, és aki nem azt használ az hülye, és a többi....- tehát a lószakértő papa beülteti a családot az egyterűbe, és elindulnak "játékos lovat" nézni. Mennek mendegélnek, de bezzeg játékos lovat, egy szemet sem találnak. Hej bezzeg nagyon elkeserednek, amikor egyszer csak rájuk mosolyog a szerencse, amint megállnak egy nagy parkolónak látszó betonplaccon, ami tisztára úgy néz ki mintha vizelde lenne. Amint a papa elrakja a cerkát, látja ám, hogy a "vizeldéhez" tartozik egy lovarda is. Megnézi má' hátha látna egy "játékos lovat", és lássatok csodát, pont ott van egy az istálló utolsó bokszában. Na, mindjárt fogja is a gyereket, hogy játszanának egyet gyorsan. Amint közelednek, látják ám, hogy a ló már teljesen fel is készült a játékra, mert a fülét barátságosan hátra csapta, a szeme fehérje meg végtelen nyugalomról árulkodott, amint a szemgolyóit szelíden forgatta, az orrával meg jámboran fújtatott. Látszott rajta, hogy a légynek sem tudna ártani, csak hát a játékszenvedély elhatalmasodott rajta. A tudós papa menet közben még eligazítja a gyereket, amint azt a fentiekben már ismertettem, s idő hiánya miatt, - tudniillik bármikor jöhet valaki, aki nem szereti ha idegenek játszanak a lovukkal - már menet közben odaadja a gyereknek a csemegét, miért cserébe némi játékot remélnek. A gyermeket odaállítja lőtávolba a ló elé, és kefe híján simogatni kell a jószágot, de ha marad időd, add oda neki a cukrot is. A ló el is kezdi a játékot teljesen szabályosan, és a karjánál ragadja meg a játékos gyermeket, mivel látja, hogy a hátán még túl zsenge a bőr, s még lezuhanna szegény a magasból játék közben. Innentől kezdve a szabályok ugyanazok mint fent. Különben az itt leírt esetben a játékot meg kellett szakítani, mivel amint a ló belekezdett a "Csip csip csóka" című mondóka éneklésébe, jött egy mérges lovász, és kizavarta az egész családot azzal az indokkal, hogy "Ez nem játszótér....!", majd dühöngve utánuk dobta a gyerek karját, amit nagy igyekezetükben a ló szájában felejtettek.....

8.) Nesörel horszmensipesdi

Szintén egy családi játékkal van dolgunk, ahol az a lényeg, hogy mindent csak természetesen szabad csinálni. A játék tartozéka egy gyerek (az ő életével fogsz játszani, majd meglátod milyen izgalmas lesz), és egy vagy több ló. Az alapelv az. hogy a gyerek olyan természetesen szokjon hozzá a lóhoz, mintha köztük született volna. Például, ha lovat pucoltok (ápolni nem szabad mert az nem természetes), akkor hagyd a gyereket négykézláb csúszni mászni a lovak lába között, mert azt még a hülye is tudja (leginkább a hülye), hogy a ló készakarva nem lép rá az emberre. (Mint tudjuk a macskára sem szokott, de ha mégis, az csakis azért van, mert nincs róla tudomása, hogy éppen a macskán álldogál, miközben az éles nyervogással próbálja értesíteni az illetékest, aki hivatalból eltántorítja a lovat a macskáról.) Nos a játék első lépése is ez, miután gyermekedet e szavakkal "kibátorítottad", ő önfeledten keresgéli elszórt játékait a lovak lábai között. A játékszabályok szerint a lovat tilos értesíteni arról, hogy a gyerek a lábai közt katat, mivel az már nem lenne természetes, illetve mint tudjuk, készakarva nem lép rá a gyerekre, ebből következik, ha tudna róla meg sem tenné az első lépést, nevezetesen, hogy rálép a gyerek kezére, patkóval. Igyekezzél videózni, mert másodszorra már nem minden gyerek tartja meg a játékosságát, tehát a telód kéznél legyen, nem kell aggódni ha üvölt is a gyerek, ez a játék része, csakis játszásiból teszi. Amint leszedik a gipszet, szintet lehet lépni, ugyanennek a játéknak a következő szintje, hogy azt mondod a kölöknek, hogy a cipő nem természetes, mezítláb kell szaladgálni a lovak között, mert készakarva nem lép rá az emberre. Ezen a szinten is tilos a lovat értesíteni mert még oda lesz a játék, a többi pedig egyezik a fentiekkel. Amint leveszik a gipszet a gyerek lábáról, vidd ki lovagolni vezetéklovon. Tegyél hevedert a lóra amiben a gyerek egy kézzel kapaszkodik, a másik kezében a babáját kell tartania, de az előírások szerint, a babának kötelező a kobak viselése. A hevedert nem kell meghúzni mert az nem természetes, így amikor majd elkezdesz ügetni, a gyerek természetesen szépen lefordul a lóról, és szerencsés esetben beesik a másik ló alá, amely majd szilánkosra töri a sípcsontját. Ha elsőre nem sikerül, nem kell elkeseredni, a kitartás majd meghozza gyümölcsét, és előbb utóbb mehettek is a kórházba, ahova már szinte haza jártok. Ha még ezt is túlélte a gyerek, akkor vegyél neki egy pónit, amit feszítővel is nehéz megfogni, és ha a kölök ismét bebátorodott, mondd neki, hogy nyugodtan próbálja meg zabla nélkül, mert az a természetes. Itt sem biztos, hogy az első esés rögtön sikerrel jár, de ne hagyd, hogy elpunnyadjon a gyerek, hagy gyakoroljon csak, és ha szerencséd van, még nem is neked kell bevinni az ügyeletre, mert helikoptert küldenek érte. Ha a gyerek még ezt is túlélte, és már elérte a három éves kort is, akkor nyugodtan bízd rá a nagy lovat is hagy vezesse három méteres száron, hiszen az a természetes, és  hagy tanulja meg már korán, hogyan kell lovat vezetni, különben soha nem fogja fejbe rúgni a ló. A további szintek telesítése, teljesen a játékosok kreativitására van bízva, ez adja ennek a szép játéknak a különlegességét..:! Jó szórakozást kívánok...!