Nagyot téved az, aki úgy gondolja, hogy lefutószárazzuk, felülünk, aztán ha bakol vagy fennmaradunk, vagy nem, de ha leesünk akkor visszaülünk, és addig ülünk vissza, amíg abba nem hagyja. Persze benne van a pakliban, ha már egyszer elhamarkodottan ültél fel, akkor végig kell csinálni, sőt azt is tudom, hogy vannak olyan csikók, amelyek a leggondosabb előkészítés ellenére is bakolnak. A cél viszont az, hogy ezt megakadályozzuk, mégpedig úgy, hogy amikor a hátára kerülünk, akkor tudatában legyen annak, hogy én nem egy rátámadó vadállat vagyok, hanem az aki nap mint nap, órákon keresztül próbál a bizalmába férkőzni azért, hogy ne tűnjek a szemében ellenségnek. Tehát a cél mindig az, hogy rajta maradjunk, akkor is ha bakol, akkor is ha nem. Írországban az ínsérülés után rehabilitált lovakra felülni, akik hónapokig voltak a bokszban bezárva, csak olyannak lehetett, aki meg tudta akadályozni, hogy a ló ugráljon, netán bármi olyat tegyen, ami kiújíthatja a frissen gyógyult ínsérülését. A bátorság nem volt elég, sőt édeskevés volt...! Pontosan tisztában kellett lenni azzal, mire hogyan fog reagálni a ló, és mondjuk az első nap már ügetni is kellett velük a betonon vagy két háromszáz métert. Egy puskaporos hordón ülve...! Ehhez azt kell elérned, hogy a ló a csizma és pálcasegítségre menjen előre....! Ezt most nem taglalnám, hogyan lehet elérni, de én nap mint nap ültem ilyen lovakon Írországban. Nem véletlen helyeztem a legnagyobb hangsúlyt az előremenésre, hiszen hatalmas jelentősége van, viszont éppen nem összekeverendő azzal, amikor a csikó, vagy ló öntörvényűen próbál elszaladni, kitörni a lovas alól. Ezt az előremenést kell mihamarabb elérni, és amíg ez nem sikerül, addig meg sem szabad próbálni kijönni a körből....! Csakis és kizárólag akkor szabad kinyitni a kaput, ha a ló megy előre, - adok egy kis segítséget hozzá - hajtatja magát..! Tehát ha a csikó már hajtatja magát, és reagál is rá, no akkor ki lehet nyitni a kaput....! Akkor is az első dolgom, hogy az első útba eső dolgot megszagoltatom vele, és minden egyebet ami közben felmerül...! Tehát el sem tudom képzelni, hogy úgy hagyjam el a kört, hogy ebben nem vagyok biztos...! Nyilván előfordulhat, sőt elő is fordul, hogy a csikó ijedtében elugrik, hirtelen irányt változtat, na de hát éppen ezért kell elsajátítani a zárt ülést, hogy ezt anélkül tudja a lovas kezelni, hogy rögtön a szárba nyúlna. Szóval a cél nem az, hogy rizikót vállalva akkor is kimenjek terepre, ha azzal kockáztatom a magam, a ló, és más emberek biztonságát. Kevés ez a felület ahhoz, hogy ezt részletesen elmagyarázzam, éppen ez motiválta az "Éles bevetés" létrehozását, mivel ott éles helyzetben el tudom magyarázni annak aki kíváncsi rá, hogy miképpen jutok el addig, hogy kimenjek a csikóval terepre, amire nyilván nincs garancia, mivel a mások életével, testi épségével nem illik virtuskodni. Profik vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár mi magunk megsérüljünk, mivel ebből élünk...! És addig tudunk ebből élni, amíg dolgozni tudunk...! Ilyen egyszerű az egész....! Azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a kockázatot a minimumra csökkenteni.....! Holnap délig lehet még nevezni, aki addig üzenetben közli a szándékát elfogadom, illetve a délelőtt folyamán telefonon is meg lehet még tenni...! A telefonszámom....:                           

0041 76 596 32 64