Ritkán vagyok abban a helyzetben, hogy amikor dolgozom, fotós is akad a környéken, azonban ma a csillagok szerencsés együttállása révén, Sarah önként ajánlkozott a feladatra. Nem sokkal előtte ők is éppen "lópakolás órát" tartottak az ő saját csikójának, aki éppen egy istállóban lakozik Leronnal, akinek viszont én tartom a "sötét futóra felmenés kivédése órákat". Miután Sarah megtudta mi szél hozott, rögtön felvillanyozódott, hátha kikémlelhetné az "ellenséges" haditudományt, tudniillik ő másik céggel dolgoztat. Jelenléte nem volt ellenemre, nincs mit takargatnom, a nehezén meg már előző nap túl voltunk, de persze ezt Sarah nem tudta. El is helyezkedett a futó mögött, én pedig elkezdtem a "vakítást".Először ki- és lenyitottam minden ajtót a futón, amiben Leron örömmel segédkezett nekem, hiszen közös "projectben" utaztunk. Ezt követően mintegy bevezetésként felvezettem keresztben a rampára....

.....majd ugyanezt még egyszer. Sarah már azon is nagyon csodálkozott, hogy egyből, minden félelem nélkül rálépett a rampára, de ekkor még nem árultam el neki, hogy nem ez volt a "függetlenség 1. napja".

Ám csodálkozása még nőtt, amikor Leron első "nekifutásra" minden sallang nélkül úgy ment fel a futóra, mintha ott született volna. Pedig nem ott született, és ezt be is bizonyítom később, tudniillik videóm van róla. 
Úgy tűnt, lefelé is ismeri a járást....

                           ...és erről másodszorra már videó is készült......

Következő lépésben beraktuk az elválasztókat, amiben Leron aktívan segédkezett, és mivel azt hitte, hogy a futó elejében található egy vödör zab bekajálása is hozzátartozik a művelethez, - csak hogy haladjunk is, mert az idő pénz - előre sietett még mielőtt befejeztem volna a hátsó elválasztó felrakását, és elkezdte a feladat "B" részének megvalósítását.

....és ezek után már nem számított csodának, hogy a fél rampán is felment. Mondhatnád azt, hogy jó fejű csikó, pedig csak kötelességtudó, hiszen pontosan tudta, hogy a feladatnak van "B" része is, és miután látta, hogy én milyen finnyás vagyok, mert a nyers zabot már meg se eszem, így csupán baráti szívességből "elvégezte" a feladat rám eső részét...

Később Saraht megnyugtattam, hogy Leron sem első alkalommal volt a futóban, hanem másodszorra, viszont előtte mindent szépen nyugodtan előkészítettünk. Hogy ez miképpen zajlik, talán egyszer még leírom részletesen lépésről, lépésre. Ámde adós vagyok még egy videóval, íme...!

Leront mintegy három évvel ezelőtt, én segítettem a világra. Ennek annyi volt a különlegessége, hogy hanyatt feküdt az anyjában, és ilyenkor ha nem húzod előre a lábát, könnyen előfordulhat, hogy átszakítja a szülőcsatorna és a végbél közötti bőrredőt, és egy emelettel feljebb tolja a lábát. Ez jó esetben egyenes út a gátrepedéshez, rossz esetben beledöglik legalább a kanca. Nos, ezért szoktam kicsit korábban belenyúlni, hogy megvan-e mindkét lába, a feje, illetve ilyenkor az is kiderül mint jelen esetben is, hogy fordítva fekszik. Ha időben felfedezed nincs semmi gond, amint jön kifelé megfordul magától, de ha mégsem, mert mindig van másképpen, akkor fölfelé kell kihúzni. Na, szóval ezt a csikót én neveltem fel, és eddig én tanítottam neki mindent, s ez meglehetősen jó érzést generál az emberben....