Hát először is tudomásul venném, hogy a ma Magyarországon élők nagyobb többsége, nem "lovas lelkületű", és ennek oka abban keresendő, hogy a közvélemény a lovassportot "úri passzióként"  definiálja, a kevésbé tehetősek számára nem, vagy csak nehezen elérhető sport, akár még a szabadidő szintjén is. A jelenlegi helyzet a múltban gyökerezik, ezért feszegettem eddig a múltat, bár néhányan már szóltak, hogy unalmas....Nekem is unalmas lenne, ha akkor lettem volna politikusi pozícióban, amire most a Fidesz azt mondja, hogy rendben, legyenek ügynök akták, de akkor lesznek privatizációs akták is. Tehát meg kell érteni, hogy "urambátyám" és "uramöcsém" ugyanabban a csónakban eveznek, tartozzanak bár a jobb vagy a baloldalhoz. Ha rajtam múlt volna a rendszerváltás idején, vagy akár most 2010-től megvizsgáltam volna a lehetőséget, hogy miként lehetne ismét népszerűvé tenni a lovaglást. Ennek első lépése az lett volna ha leültünk volna mi mindannyian beszélgetni erről, ám ez nem történt meg sem akkor sem most. A zuglovasiskolákat nem üldözni kéne, hanem felderíteni, kötelezni őket a tanulásra, amit a lovasiskola üzemeltetése mellett is megtehetne, és olyan szakembereket képezni, akik el tudják maguk dönteni, hogy milyen lovakkal érdemes lovasiskolát csinálni. Nem biztos, hogy a tökéletesre képzett ló felel meg jobban, szemben egy jó szándékú együttműködő lóval. Mindenesetre legtöbben akik ilyen lovasiskolát üzemeltetnek, azt szívből teszik, és ismerek sok olyat közülük akik jó szakemberek, és azért vannak külföldön hogy a lovaikat megtarthassák. Minél több ilyen pici sejtet kellene létrehozni, hogy minél több emberhez jusson el a lovaglás lehetősége. A versenysport finanszírozását a világon mindenhol a szponzorok és mecénások finanszírozzák, az államnak a tömegsportot kellene finanszírozni, és minél erősebb ez a réteg, annál többen kerülnek a versenyzők táborába is. Ez persze nyilvánvalóan gazdasági kérdés is, ahol erősebb a gazdaság ott erősebb a versenysport is. Ha már az állam finanszíroz valamit, akkor az olyan legyen ahol a hétvégén a család el tudja tölteni a napját, piknikezve, szalonnát sütögetve, lovakkal ismerkedve, lovagolgatva.  Nyilván csak akkor, ha minél több embert akar lovasként látni. Manapság meglehetősen nehéz lovastúra útvonalakat találni, és bár ki lettek jelölve térképen, a törvény erejének ki szerez érvényt, a helyben uralkodó birtokosokkal szemben, akik a kevésbé használt utakat beszántották, s sajátjuknak tekintik. A mi környékünkön ez a helyzet. Amennyi pénzt a versenysportra elköltöttek, már egy nagyon komoly túraútvonal rendszert lehetett volna kiépíteni, ami a nyugati viszonyokat ismerve, egész Európában kurrens idegenforgalmi tényező lehetne, lehetett volna. Ennek nagyon sok hozadéka lenne a lovasok és az állam számára is. Persze ezt külföldi kiállításokon reklámozni kellene, akár egy állami utazási irodát építeni erre, akár még egy lovas zarándokutat is lehetne létrehozni, aminek szakaszait több éven keresztül csinálhatnák az emberek. A különböző neves lótartó helyekre pedig el lehetne lóháton is jutni, nem feltétlenül csak busszal. Ugyanakkor aki nem tud lovagolni, mehet echós kocsival, így akár egész családok is túrázhatnának, és itt éppen nem a külföldiekre gondolok. A pénzbeszedő szervezeteket megszüntetném, mivel csak a költségeket emelik. Néhány tenyésztői szervezet már rájött arra, hogy a szabadidőló nagyon keresett a piacon, ilyen például a haflingi fajta is, amit már régebb óta elkezdtek átalakítani, s a "könnyített" változata mára már nagyon népszerű a szabadidőlovasok körében. A versenyzést is lehetne hobbi szinten profi módon csinálni, viszont a szövetség minden ilyen irányú kezdeményezést ellenségként kezel, mert neki az pénzkiesés lenne ha valaki nem fizeti a mindenféle díjakat. Erre találták ki az írek a klub rendszert, ahol mindenféle bejelentési kötelezettség nélkül, a versenyköltségek 3/4-ét megspórolva tudnak versenyezni 1.20-ig. A szövetség partner benne, így most már vannak regisztrált klubok, ahol a klubnak kell némi regisztrációs költséget fizetni a szövetség felé, ennek fejében országos szinten, csapatversenyek keretén belül mérik össze erejüket a klubok, és nyár végén a Dublin Horseshow keretein belül rendeznek döntőket a csapatok között. Ugyanakkor más szakágak képviselői is jelen vannak, így az ír lovastársadalom egész keresztmetszetét képviselik, hiszen rendeznek vadászugratásban is, meg  a connemara fajtának is és még sorolhatnám. Ennek az eredménye az, hogy a Dublin Horseshowra fél évvel előtte már alig kapni jegyet, nem beszélve arról, hogy ezek az amatőr résztvevők együtt versenyezhetnek azokkal, akikre felnéznek. Ezt én egy követhető szisztémának tartanám, már ha mindenféleképpen lovasnemzet akarnék lenni. A tenyésztésben már rég meg kellett volna határozni a tenyészcélt ami szerintem nem feltétlenül a top kategória kellene hogy legyen. Tudniillik a mi állományunk alkalmasabb a szabadidejükben sporttal foglalkozók számára, akik 20-30 ezer frankot is kiadnak egy megbízható szabadidő lóért, aki 1.20-on tudja a hibátlant, és elviseli a lovas hibáit. Tudom ez hosszabb távra tervezés, de nem hinném, hogy a top sportra a közeljövőben tömegesen tudnánk lovakat "előállítani". Ebből aztán úgyis kiemelkedne az aki többet akar, úgy ahogyan tette azt Tárbály István, vagy  Pataki Mihály...! Bocs ha kihagytam valakit, őket ismerem személyesen. Ha már eddig nem tudtuk megoldani a szakember képzést, akkor miért nem szervezünk ki fiatalokat német istállókhoz, ahol elvégezhetnék a belovagló képzést, vagy akár később a mesterképzést is. Gondolom azt nem kellene megkérdőjelezni senkinek, hogy aki ott végzett és Németország szerte edzést tarthat, az kompatibilis Magyarországon is. Egy problémával kevesebb lenne. Ha pedig nem ez a változat, akkor a  már meglévő vizsgázókat kellene elismerni úgy, hogy ne kelljen neki minden évben továbbképzéseken részt vennie. Legyen már az ő dolga, nem kellene az amúgy is magas költségeket még magasabbra srófolni. Megszüntetném azt a rendszert, hogy minden fiatal lovasnak edzőt kelljen választania. Járjon mindenki oda, ahol úgy érzi előrébb jut. Megszüntetném az ifi kategóriát, a felnőttekkel együtt versenyeztetném őket, csak kezdő lovasoknak hagynék külön kategóriát, az ifik pedig jobban edződnének a felnőttek között.. A minősülési rendszert is megváltoztatnám német mintára, sokkal egyszerűbb és átláthatóbb. Az amatőröknél megszüntetném a pénzdíjas versenyeket, illetve megpróbálnék egy teljesítményorientált rendszert létrehozni, ami a lovas saját teljesítményén alapul. Amikor az első fokozatot teljesítette, mehetne a következő szintre. Aki ezzel nem elégedne meg, az úgyis átmenne a hivatalos rendszerbe, viszont már az alapjai jobbak lennének, megspórolna egy csomó stresszt sikertelenséget, vagy akár azt hogy minden kis sz..rért kupát kap, ami félrevezeti, és később csalódás lesz a vége, amit sokszor nem a földről felállás követ, hanem a sport abbahagyása. Mindennek az alapja a szabadidő lovaglás, mindenki így kezdi, ezt kellene támogatni minden szinten, és a különböző rendszerek gazdag haszonélvezőit pedig minimum arra ösztönözni, hogy  támogassák a lovaglást mint versenysportot. Közösségeket kellene kialakítani lovas öntudattal...! A különböző táboros helyeket össze kellene rántani (állami pénzen) egy-egy konferenciára, ahol a résztvevők elmondhatnák, mivel tartják fenn a gyerekek érdeklődését, milyen lovas játékokat csinálnak ( ami veszélytelen egy kezdő lovasra nézve), s előbb utóbb kialakulna egy közös magyar "lovastábor módszer", ami hozzá közel az egész országban biztonságos, és a gyerekeket is fejleszti. Azonban mindaddig amíg nem ülünk le megbeszélni a dolgokat, addig nem is lesz előre lépés ez ügyben, bár megvan az az előnye, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nem létezik. A lókiképzés problémájáról pedig annyit, hogy a lovaink árát teljes mértékben meghatározza a versenyeken való részvétel, hiszen a ló csak ezen a rendszeren keresztül tud minősülni. Ez viszont olyan költségekkel terheli meg a tulajdonost, hogy kénytelen szinte beszerzői áron, sok millióért adni a lovát, hiszen neki már minimum annyiba került. Ezen is segíthetne az ír klubrendszer lemásolása, hiszen a lovakat versenyszerű körülmények között lehetne versenyeztetni, ugyanakkor meg lenne a lehetősége, hogy ha mondjuk nem ugorja a vizet akkor többször próbálkozzon, egészen addig míg át nem megy a vízen. Ezen klubok sajátossága, hogy mindegyik egy tapasztaltabb lovas bázisára épül, így akár helyben tud segíteni a tapasztalatlanabb lovas hibáin, amennyiben az akarja. Ezeken a klubversenyeken lehetőség van arra is, hogy a fiatal ló egy öregebb mögött teljesítse a pályát, ami húzza maga után. Ugyanezt fiatal lovassal is meg lehet csinálni, így neki is lesz sikerélménye, ami nem feltétlenül az kellene hogy legyen, hogy "porbafingó" létére már tele van a szobája kupákkal. Szerintem az igazi teljesítmény jobban fejleszti az ember személyiségét, bár nem vagyok pszichológus, de saját példámon tudom, hogy amit az ember saját maga szerez meg nehézségek árán, azt nem felejti el később sem, s a maga szerezte tapasztalat mellett bátrabban kiáll, hiszen tudja, képes megvédeni azt. Ebben a háziverseny rendszerben felhozott lovak ára milliókkal lenne kevesebb mint a rendszeren belül fejlesztett lovakéi. Tudom persze ez bevétel kiesést jelentene a szövetségnek, amit pótolnia kellene, viszont lehetőséget nyújtana a magamfajta külföldön élő lovasoknak, lókiképzőknek, hiszen így saját magunk is tudnánk finanszírozni egy ló kiképzését. A fiatal lovak képzését is elősegítené, nem kellene kényszerűen minősülni a lónak, elég lenne hat éves kora tájékán bekapcsolódnia a hivatalos rendszerbe, már ha egyáltalán a gazdája azt akarja. Mindenféle szakágban szem előtt tartanám azt, hogy a fő cél a lovaglás, ami azt jelenti, hogy egy képzett lóval képes vagyok ésszerűen nehéz akadályokon keresztül (Ilyennek tartom az örkényi csúszdát is például.) "á"-ból "b"-be eljutni. A célom az lenne, hogy olyan szabadidő lovasok nevelkedjenek a rendszerben, akiknek nem okoz problémát ha egy kis ellenállásba ütköznek, és Írországból tudom, hogy ezek a hobbilovasok hajlandóak nagyon sokat áldozni a tudásukra.  A teljesség igénye nélkül írtam ezt a posztot, mert néhányan azt vetették a szememre, hogy negatívan látom a dolgokat, miért nem azt írom le, hogy hogyan kellene. Azt nem tudhatom, hogy hogyan kellene, viszont azt tudom, hogy én így csinálnám. Nyilván ettől lehet jobbat is kitalálni, beismerem, én ezt csak ellestem a különböző országokban, de leginkább Írországban., aki annyiban is hasonlít a magyar körülményekhez, hogy gazdaságilag nem álltak jól addig amíg az EU-ba be nem léptek, sőt sokkal rosszabb helyzetben voltak, a ló azonban náluk mindig túlélte. Még egyszer elnézést kérek, ha valamiről nem írtam (Például a nullás lovak is csak most jutottak eszembe, tudniillik, nem a már meglévő lovakat kéne szankcionálni, hanem a zugfedeztetést, azt is aki ilyen szolgáltatást végez, és azt is aki igénybe veszi...!), de ha van hozzáfűzni valód tedd meg, annyival is okosabbak leszünk. Remélem a kritikusaim is hozzáteszik saját elképzelésüket....!  Az új ház, vagy legyen akár egy felhőkarcoló, mindig valakinek a fejében születik meg, aztán papírra vetik, aztán elkezdenek gondolkodni a megvalósítás módján, és valamikor egyszer valóra válik a terv. Hát arra kérlek, tervezz te is velem együtt......!