Na, ő olyan ló volt, aki mindenkiben nyomot hagyott akivel csak találkozott. '91-ben négy évesen be lett fedeztetve, s pontosan ismerte az úgynevezett "csikóóvodát", ahová a csikók kaptak extra adag zabot, és elvileg a kancák nem tudtak bemenni. Nos, ő be tudott, legalábbis a zabig, aztán amikor mentünk etetni, ott rohangászott hátán a vaskutricával. Ez meglehetősen gyakran előfordult. Egyébként nagyon szép csikója lett, de kétévesen elpusztult vékonybél  csavarodás következtében. Aztán később doktor Bohnnak is okozott lidérces álmokat, amikor kiugrott a vizsgáló kalodából, a seggében a vállig benne turkáló dokival. Én többszörösen is érintett voltam, a következő kalandom Weltglanz-al az volt amikor először felültem rá....Nem kell aggódni, nem tartott sokáig, úgy vágott bele a homokba, hogy úgy álltam benne fejjel,mint a jancsiszög. Második kísérletemet pedig egy hanyatt eséssel díjazta, ami valahogy mégis az oldalára sikeredett, én meg beestem a lábai közé, a nyakamra tekeredett szárral. A macska is azt mondta a papagájnak amikor bekapta, hogy nem kell beszarni....! Hát azt nem tudom, hogy a papagájjal hogy folytatódik a történet, de mindenesetre én még mindig itt vagyok, és miután úgy tűnik sikerült ezt papírra vetnem, azt hiszem sikerült túlélnem a dolgot, bár akkor nem volt annyira vicces, mert teljesen egyedül voltam a lóval, nem volt segítségem. Még a versenyzésig is eljutottam vele, és az első versenyén kétszer is beugrott a kamion közepébe, minek okán az összeverődött tömeg már szét akarta flexelni a kamiont. Hála istennek időben odaértem, és a legbátrabbnak felvázoltam azt a sorsot, amit a Weltglanz szán neki, miután bemegy hozzá a flexszel. Érdekes módon, ezután már nem is akart annyira flexelni. Mindkétszer kiszedtem középről (bár ez nem ment ilyen egyszerűen), majd fordítva kötöttem be, aztán haza mentem. Útközben még lefeküdt, de nem mertem kinyitni a kamion ajtaját mert egyedül voltam. Amikor haza értem, félig a hátán fekve találtam, meg jól össze is verte magát, így lemondtunk arról, hogy világbajnokot neveljünk belőle. Talán érthető, hogy többé nem is vittük versenyre.