Csak tények, aztán döntsd el Te magad...A német bajnokságban csak azok a lovasok indulhatnak, akik az előző évben húsz "S" kategóriás versenyt nyertek. Hát ez már maga nonszensz lenne nálunk, mert talán egy induló sem lenne. Ott viszont a minősültek száma jóval meghaladja azokét, akik el is indulnak a bajnokságban, tudniillik csak akkor neveznek be, ha látnak esélyt legalább az első tízbe bekerülni. Húsz-harminc évvel ezelőtt a bajor lovasok rendszeres vendégei voltak a magyar versenyeknek, általában jól elverték az egész mezőnyt. Amikor kimentem szembesültem a ténnyel, hogy őket viszont német viszonylatban nem hívták senkinek sem. Németországban, aki tíz "S" osztályú versenyt nyer, megkapja a "Goldene Reitabzeichen-t", vagyis eléri az "Aranyjelvényes Lovas" kitüntetést, amit a díjlovasok legalábbis büszkén viselnek. Dolgoztam egy ideig Wofgang Stumpfnál, ő tíz év alatt érte el. Az ugrólovasoknál nem jellemző a viselése, mivel mint már említettem, a bajnoksághoz húszat kell nyerni egy év alatt, ami két aranyjelvényt tesz ki. Annak idején a németek meg voltak rökönyödve, hogy a magyarok miért akarnak mindenáron olympiára menni, hiszen semmi esélyük sincs. Nem akartam nekik elszavalni, hogy azért b...meg mert "lovasszív, lovaslélek, lovas leszek amíg élek"....hihihi...Mi csak a dicsőségért megyünk, mert nálunk az is dicsőség ha valaki minősül, de ha el is indulhat akkor meg egy életre felkerül a lovasok pantheonjába....Itt megjegyzem, nem hinném, hogy a magyar lovasok rosszabb képességűek lennének, viszont más környezetben fejlődnek. Kevés dologban értettem egyet annak idején Istvánnal Bodméron, abban azonban tökéletesen igaza volt, hogy a magyar úszók azért tartoznak a világ elitjébe, mert mellettük az edzésen a baloldali sávban is világbajnok úszik,  és a jobb oldalon is. Ezzel azt is lehetne mondani, hogy valóban fejben dől el a dolog. Módomban állt ezt Berlinben megtapasztalni, Gerd Wiltfang mindig hívott magával a VIP sátorba, ahol neki minden ingyen volt, bemutatott mindenkinek, és jól lehet leszarták ki vagyok, de teljesen felszabadultan tudtam versenyezni. A nagydíjban mentem a falábú Gerával két fát, az utolsót meg az utolsó előttit ütöttem. Nekem ez fasza eredménynek számított, ők meg azt kérdezték, "Milyen volt az időd...?....Hogy mi...? Ütöttél...? Hát akkor hogy mehettél jól....?" Aztán ott van a minősülési rendszerük. Hat osztály van, a hatodikban csak olyanok indulhatnak, akiknek még nincs rajtengedély vizsgájuk. Akinek az megvan, az automatikusan az ötösbe sorolódik. Az ötössel maximum 1.20 cm-ig lehet versenyezni, ami az "L" azaz Leicht vagyis könnyű. Innen úgy lehet feljebb lépni, ha legalább egyszer benne vagy az első három között, vagy pedig három további helyezést értél el. Ekkor feljebb léphetsz az "M" vagyis a közép kategóriába, ahol 130 cm-ig lovagolhatsz. Innen a továbblépéshez szintén egyszer kell a három között lenned, vagy három további helyezést szerezni. A harmadik osztállyal már lehet "S" azaz nehézben indulni, de csak akkor ha a lovad már volt ebben a kategóriában helyezve. A kettő között még van az M/A kategória, ami 140 cm- t takar. Itt megjegyzem, hogy kint csakis Nehéz kategóriában rendezhetnek Nagydíjat, míg nálunk már az 130-at is annak hívják sok esetben. A másodosztályt szintén a fent említett módon lehet elérni, ez a leghasznosabb kategória, ezzel mindent lehet lovagolni, míg ha valaki első osztályú, már szinte csak elsőosztályúakkal versenyezhet együtt, és ott kell elérnie a húsz első helyezést nehézben, ha indulni akar a bajnokságban. Leginkább csak ezek közül kerülnek ki az indulók. Ennyit erről a teljesség igénye nélkül. Németországban nincs ifjúsági kategória, de bajnokságot rendeznek nekik. Amennyiben minősül, tizennégy éves korában már indulhat nehézben a felnőttek között. Ilyen volt például Björn Nágel, de fogadok hogy még nem is hallottál róla. Ez azért van mert van belőlük ezer számra. Az ifik a felnőttekkel versenyeznek együtt, az esetek nyolcvan százalékában leverik őket, bár ahogy nő a minőségi osztály, ez az arány csökken. Nálunk meg az van, hogy hagy szerezzen a gyerek sikerélményt.....Szerez is, mert még akkor is kupát kap ha leesik a lóról, hogy ne veszítse el az önbizalmát. Aztán lassan szembesülni kell neki a valósággal, és a legtöbbjük abbahagyja, igaz akkorra már begyűjtött b/1-ben egy szobafalra való csillogó kupát, meg ötezer gratulációt, hogy milyen ügyes és bátor gyerek. Jó esetben ekkor kiposztolja a fészre, hogy  "azt hiszed csak ülök a lovon....?....Pedig ez a lovagolás egy olyan kib....ott nehéz sport, hogy te már vagy meghaltál volna, vagy félúton feladtad volna...."! Ezek azonban legalább tovább lovagolnak valamilyen formában. Aztán ott van a lovas szakképzés. A bereiter iskola három évig tart. Csak olyan istállóban tanulhatnak ahol van mester fokozatú bereiter, a mester fokozat elérése még három évbe tellik, de ahhoz hogy jelentkezzél egyáltalán, a sportban fel kell mutatnod eredményeket. Ezt nem ismerem pontosan ezért erről csak ennyit. Amikor végeznek a bereiterek, kapnak egy hivatásos belovagló és lovasedzői oklevelet. És ami a legfontosabb, és legyen ez a pont a végére, hogy a világon nincs olyan hatalom, aki megkérdőjelezhetné a végzettségét, bárhol és bárkinek tarthat edzést aki igényt tart rá. Ezzel szemben Magyarországon aki elvégzi a kétéves OKJ-s edzőképzést, annak még vizsgát kell tennie az ugró szakbizottság különbizottságának edzői különítménye előtt, és ezt minden évben megújítani. Németországban az edzőnek nem kell fizetnie azért, hogy edző lehessen, nálunk kell,...de itt már valóban abbahagyom, mert túl hosszú lenne a felsorolás....Döntsd el hát magad, vajon miért jók a német lovasok, de segítek is egy kicsit. A németek szebbek, több pénzük van, és jobb lovaik vannak....Így aztán nem is tehetünk semmit ellene....hihihihi.....!