Tenyészverseny 1990. "8."éves lovak megnyitója Kiskunhalason. A törzshelyünk az ellenkező oldalon volt, ahol most a birói torony van,  onnan követtük nyomon az eseményeket, valamint fogadásokat kötöttünk minden bejövő lóra, ki mennyit fog ütni, öt forintos alapon. Aki egyedül eltalálta vitte a pénzt. Ha ketten találták el, akkor tovább ment a játék, de a rosszul tippelők csak úgy játszhattak tovább, ha ismét berakták az öt forintot. A sok induló miatt a következő lovasnak már akkor be kellett menni a pályára, mielőtt még az előtte levő befejezte volna a pályát. ( Ez ma már bevett szokás, de akkor még újdonságnak számított. ) Amint ballagok befelé, odaszólnak nekem a tribünről az ismerősök, hogy "azért a nyeregalátétet kimoshattad volna....."!  Mintegy magyarázatképpen visszaszóltam nekik, hogy "nem biztos, hogy az nyeri akinek a legtisztább a nyeregalátétje...."! A köszönés előtt még odamentem mi sarkunkhoz, és szóltam a Bubán Zsoltinak, hogy tegyen meg engem két fára, majd köszöntem és elindultam. Időhibás volt, mentem minta távirat, egy-egy rudat leporoltam, de nem esett le semmi, nyertem a számot hibátlanul a legjobb idővel. A képen az látható amint  jövök ki a pályáról viharvert nyeregalátétemmel egyetemben. Előtte azonban nem felejtettem el odamenni a tisztaságmániás haveroknak szólni, hogy :" Na ugye megmondtam...!"