Kedves ....... !

Először is rávilágítanék arra, hogy a "profi", illetve a "profi lovas" kifejezés nálam mit takar. Hogy nálad mit takar azt nem tudhatom, mert az amit leírtál mindössze az edződ véleménye, nem a sajátod. Szóval a profi a professzionális angol szó rövidítése, ami annyit jelent, hogy hivatásos, szakmai, szakmabeli, tehát nem laikus. Írhattam volna azt is, hogy hivatásos, azonban így szoktam meg. 
Másodszor, a szavaidból az tűnt ki, hogy te azokat tartod ( vagy nem tartod ) profi lovasnak akik versenyeznek, illetve azt is sejtetni engeded, hogy nekünk "profiknak" fogalmunk sincs - idézlek - a "természetes lóhoz állás"- ról. Csak gondolom, hogy ez az úgynevezett "natural horsemanship"- et takarja. Akkor haladjunk szépen sorban. A versenyzés csupán egy pici része egy profi lovas életének, amit végeredményben a munkája részeként végez, ugyanúgy mint a lóápolást, trágyázást és minden más olyan munkákat amiket a tanfolyamokon nem oktatnak. S miután oly magabiztosan tudtál meglehetősen rossz értelemben véve a "profi (szakmabeli) lovasokról" nyilatkozni, akkor megkérdezném tőled : 
- Te fel merted-e áldozni az életedet a lovakért, mint ahogyan a profi (szakmabeli vagy hivatásos) lovasok teszik nap mint nap úgy, hogy hosszú évekig szüntelen csak a lovakat szolgálják ki szabadság és szabadnapok híján, mindezt az átlagos fizetés töredékéért. Tört már csontod a ló jóvoltából ? Éreztél már ló által gerjesztett halálfélelmet ? Ellettél már kancákat, éjszakáztál már hetekig a ló segge mellett ? Virrasztottál már koraszülött csikó mellett három napig egyfolytában mert fejni meg szoptatni kellett ? Dobáltál már fel a szénapadlásra egy nap alatt 2500 bálát vasvillával ? Trágyáztál már egyedül negyven bokszot nap mint nap ? Vagy segítettél már olyan csikón amelyik azért nem tudott világra jönni mert hátraszorult a lába? Érezted már azt amikor az ellő kancába belenyúltál a csikó lábáért, hogy menten apró darabokra roppantja szét a karodat ? Érezted már azt a kényszert, hogy ezek ellenére mégis tovább kell csinálnod, mert különben két élet múlik azon hogy eltűröd-e ezt a fájdalmat...?! Voltak már ilyen élményeid ? Ezek mind a profik hétköznapjaihoz tartoznak. Tanítottál már be csikóshátast ? Törtél már be olyan telivéreket amiket három évig olyan természetesen tartottak, hogy embert még csak nem is láttak ? Tört már el a medencéd a lovon ? Feküdtél már négy hónapig ágyban úgy, hogy egy fillért sem kerestél, mindent fel kellett adnod és újra kezdeni az egészet ? Versenyeztél már törött lábbal esélytelenül csak azok kedvéért akik felnéztek rád ? Szakadt már el a zabla a rohanós lovad szájában ? Ültél már "őrült" telivéren szár nélkül ? Hajtottál már fogatot, vittek el már fogatlovak ? Tanítottál már gyerekeket lovaglásra és az életre ? Laktál már 16 négyzetméteren a családoddal ? Ültettél már el legalább háromezer fát ? Építettél istállót úgy, hogy apuci és anyuci nem segített ........????
Nos, ha nincsenek hasonló élményeid, akkor inkább vitatkozz azokkal, akikkel együtt végezted a tanfolyamot, és engem még az sem zavar, ha eközben lovasnak képzeled magadat....!