A címet Nikoletti Petrától nyúltam le, ő nevezte talán először "együttgondolkodók" találkozójának az eseményt.

Petrától egy csomó mindent lehet lenyúlni, mivel teljesen más, és merőben új nézőpontból, nézőpontokból tudja látni a mi megkövesedett, lovas gondolkodásunkat, sokszor nem értve miért így, amikor úgy sokkal egyszerűbb lenne....!....Hát azé' ...'zmeg me' má' a zősapánk is így csiná'ta, oszt ájjá be a sorba, me különben jó meg lesző szívatval, meg különben is Örkénytábor, meg három szakágat találtunk ki (csak közben elfelejtettük, hogy hogyan kell....hihihi....!), meg a panyolviaszkot is mi tanátuk ki, csak a tetves panyolok lenyúták, a hülye világ meg nem érti hogy lovazni úgy köll ahogy mi csinájjuk, versenyezni meg nem köll, mer még kiderül hogy meztelen a király....és a többi...!

Ez lett volna a bevezető, már ha érted mire gondolok, és nem sértődtél meg, ha meg vérnyomáscsökkentőt kellett bevenni, hát elnézést kérek. A "már ha érted", azt akarná jelenteni, hogy a világ elég gyorsan kezdett el elhúzni mellettünk, a lovazás tekintetében is. Ahhoz, hogy megértsük mi történik, és érdemben reagálni tudjunk a világ (lovas)dolgaira, le kell ülnünk, és meg kell hallgatni a másikat, azt aki mellénk ül, azt aki velünk szemben foglal helyet (értsd akár úgy, hogy más véleményt képvisel), és a különböző vélekedéseket összeadva, akár képesek lehetünk megérteni a (lovas)világ újdonsült működését, és olyan válaszokat találni, amelyek felkelthetik a modern lovasság képviselőinek érdeklődését, ezáltal befolyásolni tudjuk azt, integrálódni tudunk, amiből mindenki kiveheti a hasznát, akár úgy hogy lovat ad el, akár úgy hogy lovat vesz, de hagy ne soroljam fel minden előnyét, mivel annyi helyem nincs. Szóval a Petránál tartottunk. Ő a modern világ képviselője, és bár mindössze kb. egy éve ismerjük egymást, már egy csomó dologgal előhozakodott, amit mi magyarok még nem értünk, de a nyugati féltekén már csinálják, vagy éppen anno rögtön abba az irányba indultak el. Csak egy példát mondanék aztán abbahagyom. Petra valami olyasmiről írta a szakdolgozatát (a sokak által lenézett lovaskultúra szakon végzett), hogy miképpen lehetne közösségi fedeles lovardát építeni, és azt üzleti alapon is kihasználni, illetve rentábilissá tenni. Először nem is akarták befogadni a szakdolgozatát azzal az indokkal, hogy nem életszerű, mert a (lovas)világ nem így működik, tehát kap még egy esélyt, ha szállít Európában fellelhető példákat. És ő szállított, többet is mint amennyit kértek, befogadták a szakdolgozatát...

Félreértés ne essék, nem sztárolni akarom Petrát, mivel azt sejtem, hogy sokan vannak még ilyen sötétben bujkáló, meg nem értett, a lovakért rajongó kreatív emberek, akikre senki sem kíváncsi. Azt sem állítom, hogy mindig úgy kellene legyen ahogyan ők gondolják, azonban meggyőződésem, ha ehhez a kreativitáshoz hozzáadjuk a saját tapasztalatainkat, leülünk, megbeszéljük, hogyan, merre szeretnénk továbbmenni úgy hogy mindenki megtalálja a számítását, akkor bizony nekünk öreg lovasoknak, fel kell adni a hierarchiában elfoglalt megtisztelő helyünket, és össze kell fognunk velük, mivel működő megoldásokat (szerintem) csak így leszünk képesek találni. Jó bocs, megint elfelejtettem a varázsszót, hogy "Örkénytábor"....!!!...ami minden kaput kinyit, minden problémát megold, legalábbis Magyarországon, mert külföldön fogalmuk sincs róla, hogy mi az, és mégis virágzik a lovasélet. Petrát példaként szándékoztam felhozni, mint azok markáns képviselőjét, akik nagy segítségére lehetnének a szakmának, velük együttműködve hasznos és gyümölcsöző területté tudnánk alakítani a lovaglás, lótartás, tenyésztés stb. területeit, hiszen minden mindennel összefügg. Elég nagy paradoxon, hogy mi magunk nem függünk össze, így lemaradunk az információk 70-80 százalékáról, ami pedig meghatározza a helyes irányt. Gondolj csak a GPS-re, ami ha előre jelzi a dugót, akkor esélyed van kikerülni azt.

Nos, e célból találkoztunk a Halomi Lovardában első alkalommal, hogy eszméket cseréljünk, hogy elkezdjünk információkat betölteni ebbe a csapatba, amit majd mindenki a maga hasznára fog tudni felhasználni. Nehéz lenne részletesen leírni mi mindenről esett szó, mivel a beszélgetések nagyon sokrétűek voltak. Látható volt, hogy mindenki kedvvel, örömmel jött, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy visz haza valamit, vagy éppen szeretne valamiféle hasznos közösségi tevékenységben részt venni, netán segíteni valamely bajba jutott lovastársunkon. Azon túl tehát, hogy meglehetősen tartalmas társalgás zajlott, néhány fő témát kiemelnék.

Az első fő téma volt, az "Éles bevetés" folytatása. Az "Éles bevetés" egy több oldalú szerveződés. Az egyik ilyen a szakmai oldal, amelyet a tapasztalat, az érthetőség és a használhatóság felől szeretnénk megközelíteni. Itt kapcsolódik bele az a törekvésünk, hogy mindenki tudására szükségünk van, tudniillik a legtapasztaltabb ember sem élhet annyit, hogy minden tapasztalatra szert tegyen, minden problémával találkozzon élete során. Sok esetben olyan emberek szolgáltatják a megoldást, akik egyéb területen nem, ám egy adott probléma megoldására már rákényszerítette az élet, így éppen rendelkezik egy olyan "építőkővel", amelyre a csapatnak szüksége van egy stabil alap építéséhez. És ha ezeket az "apróságokat" összeadjuk, akkor egy komoly tudásbázisra tehetünk szert, alapvetés viszont, hogy mindenki a saját teljes tudásszintjét ajánlja fel, akinek sok van az sokat, akinek kevesebb az azt. Az "Éles bevetés" egyik célja tehát ez.

A másik dolog amiről szó volt, a karitatív tevékenységünk folytatása. Első lépésben már két bajba jutott lovastársunkon próbáltunk a lehetőségeinkhez mérten segíteni, ezzel azért nem hivalkodtunk, mert nem találtuk volna ízlésesnek, hogy az ő nyomorúságukon veregessük a saját vállunkat. A támogatóink nevét azonban a jövőben nem kívánjuk elhallgatni, illetve minden tevékenységünket megpróbáljuk mindenki számára bármikor bárhonnan elérhetővé tenni. A folytatásban egy olyan lovasembernek próbálunk segíteni, aki erején felül próbálkozik terápiás és fejlesztő lovagoltatással, maga is fogyatékkal él egy betegség folytán. Én úgy kerültem vele kapcsolatba, hogy a még létező Lovaséletbe írt cikkemhez adott támogatást karikatúrák formájában, mindezt vállveregetésért. Pár hónapja beszélgettünk telefonon, és kiderült, hogy a nagy nehezen összetákolt pályáját (ez inkább csak egy fél lovaspályányi nagyságú.) elmosta a víz, és így most meglehetősen nehéz helyzetbe került. Nem kért segítséget, de én felvetettem a többieknek a lehetőséget, és mindenki azonnal rábólintott. Tehát a következő karitatív akciónk szenvedő alanyát, (Mert ha akarja ha nem mi segítünk...hihihi....!) Andics Bernadettnek hívják. A részleteket egy külön posztban fogom leírni. Kértem őt írja le levélben a történteket, mutatkozzon be, és csináljon egy listát, mire van szüksége ahhoz hogy tovább tudjon lépni, ezeket, és a további lehetőségeket egyben fogom leírni. Ez volt tehát a második fő téma.

A harmadik fő témánk pedig az idén Móron megrendezett "Éles bevetés" rendezvény megismétlése. Nyilván jövőre nem ugyanazok a feltételek és az elvárások sem, tehát egészen biztosan változtatni fogunk rajta. Két dolgot majdnem biztosra mondhatok. Az első, hogy a rendezvény főszervezője Nikoletti Petra lesz, aki elvállalta (első felindulásában) a felkérést. A másik, hogy szinte biztosan itt nálam  a Halomi Lovardában kerül megrendezésre. A részletekről itt is majd később adunk számot.

Volt egy negyedik fő téma is, de erre nem igazán jutott már idő, az "Éles bevetés" klubok létrehozása, ennek majd nekifeszülünk akkor, ha átbeszéltük a témát, és ha lesz létalapja, nem fogunk vele késlekedni.

Összefoglalva, tettünk egy lépést, mindazonáltal nem állítjuk, hogy ez lenne az igazi mindent megváltó út, amin mindenkinek járni kellene, csupán azt állítjuk, hogy együtt sokkal hamarabb találunk bármire megoldást, mint önmagában bárki, legyen az akár egy zseni a maga területén.....!Sötét múltunkat nem moshatjuk le a falról. Gyerekek rajzai a falon, még mikor lovastáborokat is szerveztünk.

Megy a diskurzus. Mellettem Szabó Csaba, már akkor is itt volt amikor még igazi putri volt a kezdet kezdetén. Mára már előreléptünk, egyfajta "úri putrivá" avanzsáltunk....hihihi...Csaba mellett Szabó Fanni, aki nálunk kezdett el lovagolni, később hivatásos lovas lett belőle, dolgozott három országban is lovasként. Középen Ravasz Laci, ő Bábolnán dolgozik mint lovasoktató/edző, lovaskultúra szakot végzett. Mellette Anya, vele már 37 éve járjuk az Utat. Mellette Faragó Tina és Zsolnay Dénes, ők együtt vannak, házastársak és Pécsről jöttek. Dénest még Mohácson tanítottam lovagolni, később gyógyszerész lett, most ismét lovazik. Bayer Orsi a kályhánál. Ő Mohácsról jött, korábban ott találkoztunk már. Aztán az "Éles bevetés" alapemberei, Falus Vera, Nikoletti Petra, és Antall Péter. Középen pedig "Prézli", éppen előadást tart.

Balról Bayer Orsi, Falus Vera, Nikoletti Petra, mögötte Váli Gyuri, aki örökös kovácsunk egyrészt azért mert a szomszédban lakik, másrészt az ő karrierje is  innen indult, harmadrészt pedig egyszerűen jól teszi a dolgát mint szakember. A következő Antall Peti, ő volt a szakács, az ebéd kitűnőre sikeredett....! Az ablak alatt Nyírő László, aki már Mórra is ellátogatott. Jobbról Kardos János, aki Kalocsán tartja a lovait, vele gyakrabban fogunk találkozni.

Balról Száraz Katalin, ő is lovaskultúrás, ő a csapat kulturális minisztere, mellette én növelem az előnyömet egy orrhosszra....hihihi...., aztán Antall Peti a szakácsművészünk. Peti a legkomolyabb világmegváltó beszélgetés közepette bejön, és közli velem, hogy már majdnem kész a kaja, de mivel én vagyok a házigazda, nekem is meg kell kóstolnom, majd oda tartja az orrom alá a pörköltes kanalat, amit én habozás nélkül bekaptam és lenyeltem. Mondtam neki tapintatosan, hogy "kicsit" mintha sós lenne a pöri, mire kiderült, hogy előtte belemártotta a kanalat sóba, aztán egy kis pörköltszafttal behozta kóstolónak. Na ezt a tradíciót bevezetjük majd, ha nála főzünk akkor is....hihihi....! Utána Ravasz Laci, Vera akinek a Ludovikán van lovasiskolája, és Petra következik.

Akikről még nem volt szó. Háttal Tamás Kinga, ő is lovagolt régebben nálunk, most újra kezdtük, nagyon lelkes és hasznos tagja a csapatnak. A pöribe ő szállította a marhahúst. Hátul az ajtó mellett Beros Attila, ő kaszkadőr és dublőr, filmezéssel keresi a kenyerét, többek között olyan mutatványokat tud, hogy hogyan üttesd el magad egy teljes sebességgel vágtázó lóval, amit hajlandó bemutatni a következő "Éles bevetés" rendezvényen is. Szemben vele Felsőbüky Kata Noémi, ő a tettestársa jóban rosszban,a filmezés során ismerkedtek össze, nyilván együtt filmeznek lóval vagy anélkül, lovaikat itt tartják a Halomi Lovardában. Együtt fognak kaszkadőr bemutatót tartani, majd este tartanak egy előadást arról, hogyan tanítják be a lovakat az egyes mutatványokra, szerepekre.

Kinga nem úszta meg a fényképezést, bármennyire is szeretett volna a háttérben maradni.

Bayer Orsi speciális sütivel lepett meg bennünket, amit sajnálatos módon kénytelenek voltunk a fotózás után megsemmisíteni mint terhelő bizonyítékot Orsi ellen. Én kétszer is ettem belőle, nehogy szegény Orsi lebukjon.