Mielőtt még belefognál a fölösleges olvasásba, megkíméllek tőle, és előre elmondom, hogy szerintem NEM, NEM KELL INGYEN LOVAGOLTATNI SENKIT....! De nem hogy nem kell, nem szabad, sőt egyenesen káros azokra nézve, akik részt vesznek benne. Na, ha eddig elolvastad, mehetsz a dolgodra, a továbbiakban csak pontról pontra megindokolnám, hogy miért vagyok ezzel a dologgal ilyen antiszociális. A téma a fészbukon hevert, csak le kellett hajolnom érte, tudniillik valaki felajánlotta, hogy a nyáron felajánl ingyen lovaglást olyanoknak, akik azt nem nagyon tudnák egyébként megfizetni., és kísértetiesen hasonló eredménye lett a felajánlásának mint anno nekem, pedig még el sem kezdte. De nézzük miért is nem javaslom az "ingyé" lovaglást.

1. )    Én sem "ingyé" kezdtem lovagolni Mezőkeresztesen, igaz fizetnem nem kellett, de egész nap ott lógtunk az istállón, és segítettünk a nagyoknak, vittünk hoztunk ezt azt, trágyáztunk, szalmát rakodtunk, boldogok voltunk ha felülhettünk sétálni, vagy csak vezetgetni a lovat, segíthettünk ki-és befogni, hajthattuk a fogatot egy kicsit, és másnap akkor is megjelentünk, ha aznap éppen nem jutott ló. Merthogy nem mindig jutott, előfordult, hogy kellett olyanoknak akik fizettek érte, vagy valami főnök fiának, rokonának, ismerősnek, akik mind mind előttünk álltak a sorban, s csak akkor ülhettünk mi is lóra, ha aznap a sorban előttünk állók nem jöttek el.
2. )    Ami "ingyé" van annak nincs értéke, azt nem fogja megbecsülni az aki kapja. Az arany értékét az emeli olyan magasra, hogy rettentően nehéz hozzájutni, nagyon sok időt kell érte dolgozni, ha valaki aranyat akar.  Annak idején Sáriban volt egy ifim, a "Kiskati". Egy héten négyszer-ötször bringázott ki Lajoskomáromból Sáriba, 10 kilométert oda, és tízet vissza, hogy felülhessen valamelyik lóra, és persze segíteni is kellett, a lovat, vagy éppen lovakat meg kellett ápolni, és az edzés sem volt puhányoknak való. Mégis, a nyári szünetben egész nap ott lógtak ők is, pedig nem mondta nekik senki. 
3.      Amikor Halomban elkezdtük a Tomával a lovardát, mi is felajánlottuk olyanoknak akik kevésbé tudtak fizetni, hogy segítsenek cserébe, és mi tanítjuk őket lovagolni. Három ilyen esetünk volt, és kivétel nélkül mind oda lyukadtak ki, hogy mi kihasználjuk őket, dolgoztatjuk a szegény gyerekeket, holt fáradtan mennek haza, mert mi kihúzzuk még a belüket is. Volt köztük egy akinek a legjobb lovainkból hagytunk mindig, hogy gyorsabban fejlődhessen, az fájt a legjobban amikor az ő anyja jött, hogy vagy fizessünk neki a munkájáért, vagy nem jön többet....hihihi....Na, ekkor mondtuk mindenkinek, hogy el lehet húzni a picsába, mi nem vagyunk rabszolgatartók, de hülyék sem....! Azóta következetesen nem lovagoltattam senkit "ingyé"....!
4.     Németországban a Moritzbergen volt húsz lovam, és egy segítőm hozzá. Meghirdettük, hogy munkáért cserébe lehet lovagolni. Jött is vagy négy-öt hobbilovas, elmondtuk mik az elvárások, egy-két lovat leápoltak felszereltek, kihozták bemelegítették, aztán cseréltünk és hozták a másikat. Soha senki nem reklamált, jöttek becsülettel, igaz ha hosszú terepre mentünk a hétvégeken, a legjobb lovaimat kapták, én mindig a csikókat lovagoltam. Ott tehát működött, de ők tudták is értékelni a jól képzett lovakat, talán azért, mert már végigjárták a bérlovaglás útját, tudtak különbséget tenni, értékelték azt amit kaptak, én pedig törődtem velük, tartottam nekik edzést, és nem néztem az órát....Viszont ők dolgoztak érte, tehát nem "ingyé" volt, és azt is tudták, hogy ha máshol meg kellene fizetniük ugyanezt, az nekik nagyon sok pénzükbe kerülne.
5.     Az a lovas, aki már akkor a zsebét nézi amikor még csak tanul, abból szerinted mi lesz....? Én soha nem titkoltam senki előtt, hogy ez egy kemény munka, amit csak kemény emberek tudnak végigcsinálni. Jobb ha már az elején kiderül, hogy nem oda való....! Ettől függetlenül a kezdeményezés jó dolog, de én csak bemutató jelleggel lovagoltattam ingyen, óvodásokat, iskolásokat, időnként jártak hozzánk értelmi fogyatékosok is, és talán ők voltak azok, akik a legjobban meg tudták becsülni egy egy ilyen kirándulás értékét, sugárzó arccal távoztak, s nekünk nem kellett ennél nagyobb fizetség.