Kell-e edzésterv.....?... Miután többször jött már szembe velem ez a téma mostanában, elmondom a véleményem róla. Mindenekelőtt rögtön válaszolok is rá,.... "Hát persze hogy kell, feltétlenül csinálj magadnak egyet, ha ez neked boldogságot okoz, vagy ettől tudsz jobban aludni, vagy ha netán több órás erekciód van tőle akkor nem engedheted meg magadnak már csak az asszony miatt sem, hogy ne legyen....!"....Már csupán elképzelni is milyen romantikus, amint este lefekvés előtt, mélyen a szerelmed szemébe nézel, aki érzékien megnyalja a szája szélét, te pedig a papírra helyezed a cerkád hegyét, s borzongató sercegéssel kezd kibontakozni, az....."EDZÉSTERV"......  Még annyit azért hozzá kell fűznöm, hogy eddig mindenki akit ismertem, s efféle elvárásai voltak, vagy nagyon az elején volt a lovazásnak, vagy fogalma sem volt, de azt hitte ért hozzá, illetve a harmadik lehetőség, hogy előtte élsportoló volt, és miután ott ő edzéstervvel készült, ezért evidens volt, hogy a lovaglás esetén is szükség van egy edzéstervre.

Gerrynél, aki amatőr galopptréner volt Írországban azt láthattad, hogy minden napra le volt írva az, hogy mit fog csinálni a ló aznap, ki fogja lovagolni, valamint hogy milyen abrakot kap, mennyit, és a felkészülés fázisától függően, mennyi legyen a széna és az abrak aránya. Ugyanakkor minden tréningnél ott állt a pálya szélén, és figyelte a lovakat, mert ha a ló nem úgy reagálta le az isteni tervet ahogyan azt előre kigondolta, akkor változtatni kellett rajta. Tehát még a ló fizikai felkészítése esetén sem szabad vaskalapos módon ragaszkodni az eredeti elképzeléshez, mivel különböző karakterű lovak különböző módon reagálnak ugyanarra a dologra. Márpedig a lovak karaktere mindig különbözik, bár hasonló lehet, de ugyanolyannal még soha nem találkoztam. Ennek ellenére ebben az esetben jól jön ha van terv, mert tudod, mihez képest kell változtatni, nem emlékezetből tapogatózol a sötétben. Viszont, tervet majd csak onnantól kezdve lehet készíteni, ha a ló már lovagolható, lehet vele szemben egyfajta elvárásokat támasztani.

De nézzük a kezdeteket, vagyis a belovaglást, betörést...! Ott milyen edzéstervet készítesz....? Írországban volt egy általános szisztéma, egy általános idő intervallummal, ami az előttünk haladó generációk tapasztalatai alapján azt gondolta, hogy átlagosan nyolc hét alatt minden lovat el lehet juttatni egy olyan szintre, ahonnan a továbbiakban el lehet kezdeni dolgozni a lóval. Mondjuk úgy, hogy eszerint, a lókiképzés első és legfontosabb szakasza a belovaglás, ÁTLAGOSAN két hónapig tart. Na, de mit írnál bele az edzéstervedbe....? Tegyük fel, van egyszerre tizenöt nyers csikód (mint ahogyan szintén Írországban a Tomnál, - ahol három és fél évet töltöttem el - mindig egyszerre kb. ennyi érkezett az istállóba). Tegyük fel, te vagy Tom, és te feltétlenül szükségét érzed, hogy készítsél egy edzéstervet, mert mondjuk az asszony megköveteli. Mit írsz az edzéstervedbe....? Mondjuk kezdd azzal, hogy első nap rögtön zablát kap a szájába reggel nyolckor, és a déli etetésig a fején van a kantár, hogy szokja a zablát. Tehát :

• 08.00 - Zabla berakása a ló szájába ( Itt azt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy a telivéreknél nem minden ló ért egyet azzal a törekvéseddel, hogy bármit is a szájába tegyél, sőt akadt olyan is akit egy hétig megérinteni sem tudtunk, de arra is volt példa, hogy a boxba belépni is csak háromszori illedelmes kopogást követően, sapkát levéve, diszkréten a jobb kézben tartva, a küszöb vonaláig belépve, tiszteletteljes mégsem alázatos meghajlást követően lehetett, majd két három perc várakozást követően szemlesütve bemutathattad, hogy egy kötőféket hoztál volna, amennyiben az úr egyetértene azzal, hogy a nemes fejére helyezzük az eszközt, ami lehetővé tenné, hogy kivezessük a jártatóba. A tapasztalatok alapján, az első napon a belovagolandó jelölteknek csupán néhány százalékának voltak azonos elképzeléseik a kiképző személyzettel. Nem beszélve azokról, akikre már eleve úgy ültem fel, hogy abban a fázisban, amiben az edzésterv szerint már régen túl kellene lenni a kantárazáson, még mindig darabokban szereltük a fejére a kantárt, ami nem vett több időt igénybe mint tíz perc. Szóval már az elején "szopik a mutatvány", a legnagyobb szopás meg az, hogy ha előre írtad az edzéstervet, mert már az elején dőlt mint a dominó, lehet újra írni az egészet, de azt még nem tudhatod, hogy miképpen fog viszonyulni a következő lépésekhez, és hányszor kell még extrém módosítani, az azonban biztos, hogy ha az erektív edzéstervírás szindrómában szenvedsz, akkor a házaséleted bizonyára a legnagyobb rendben lesz....hihihi....!) Annyit még ide hozzá kell tennem, hogy mi tudatlan edzésterv nélküli idióták, kénytelenek voltunk edzésterv híján mindig arra figyelni, hogy mi az amit éppen megengedhetünk magunknak, mi az amit a ló éppen megkíván, legyen az dicséret vagy éppen erély, léphetünk tovább, vagy még ismételni kell....Nos ezt "lovasérzésnek" hívják, és ha nincs edzésterved, akkor  muszáj arra támaszkodni,....ha van....! Ha nincs, akkor természetesen edzésterv....! 

Lépjünk tovább...! Tegyük fel, hogy túl vagyunk az első két hónapon, lehet elkezdeni dolgozni a lóval. Ebben a fázisban mit írsz az edzéstervedbe....? Az átlagos előrehaladású ló ekkorra már alap szinten ( a kiképzési szintnek megfelelően) megy előre, fel lehet venni (meg lehet állítani, enged a szárnak de még nem precízen követi a jelzéseket, többek között még a hangjelzést is alkalmazzuk), be lehet ugratni vagy ügetni vágtába....hihihi...(a különbség a kettő között, hogy amelyik beugrik az feltehetően megy előre, feltéve ha a lovas nem érti félre a ló menekülését, amit meg úgy kell beügetni mint a Hoffer traktort, az feltehetően jószándékú ugyan, de esze ágában sincs előre menni), de még nem ugrik be helyes lábra, rövidíteni alig lehet, még nem egyenes és a többi. Itt megint oda lyukadunk ki, hogy hiába akarsz te a tantervnek megfelelően haladni, ha az egyik okosabb, vagy ügyesebb, az előrébb fog tartani, amelyik butább annak meg tovább. Akkor mihez képest írsz edzéstervet, melyik lovat veszed alapul....? Tudniillik még a lovat magát sem ismered annyira, hogy mindent tudj róla, és a tanulás során jönnek elő a hibái, előnyei, ezeket figyelembe véve kell tovább képezni. Egy ijedős lónak egészen más munka kell, mint a kevésbé ijedősnek, ugyanakkor az ijedős ló óvatossága jól jöhet az ugrásnál. Fiatal lóval ugrani akkor kell amikor még van benne erő, tehát jobb az elején inkább ugrásokon bemelegíteni, sőt az idomítást összekötni az ugrással, ami azt jelenti, hogy olyan gyakorlatokat csinálunk, ami az idomítottságát is fejleszti, de az ugró izomzatot is, és az ugrásra való készségét is. Ugrólónál ha sorokat építesz, figyelembe kell venned a ló adottságait, amelyiknek kisebb a vágtaugrása, nem építhetsz neki rögtön ugyanakkorát mint a nagy vágtájú lónak, ami nem jelenti azt hogy nem fejleszthető, de ha sablonra húzod a fiatal ló képzését, akkor hamar meg lehet ijeszteni, aztán nem lesz belőle semmi. Ugyanakkor a temperamentumosabb lónak lehet hogy jobb ha előtte kicsit többet dolgozik, más munkát kíván. Nem beszéltünk még arról, hogy a lovas maga is meghatározza az előre haladást. Egy "higany" lovasnak kedvezőbb egy temperamentumosabb ló, míg gy forróvérű lovasnak jobban fekszik egy nyugodtabb vérmérsékletű ló. A lovas és a ló közötti viszony, tehát ahogyan a páros összeérik egy ütőképes csapattá, pont az első 6-12 hónapban a legképlékenyebb. Amelyik lónak nem veszik figyelembe az adottságait, az előbb utóbb belekerül a lókereskedelem körforgásába, és ugyan egyre drágább ló lesz belőle, mégsem akarja megtartani senki, mert még a közepes eredményre is csak jó lovassal képes. Egy kaptafára dolgozni olyan mint mikor a korai magömlés után azt mondja a faszi a nőnek, hogy ne sírjon a szád, neked is pont annyi időd volt mint nekem. Tehát itt is inkább a lovasérzést ajánlom ha van, ha nincs akkor jöhet az edzésterv...!

Következő, tegyük fel fiatal lovasokat oktatsz....! Mit írsz az edzéstervbe....? Sok esetben még a ló sincs kiképezve rendesen, akkor eleve az előző pont jöhet számításba. A gyerek feltehetően nem képes egyedül kiképezni a lovat fel kell ülnöd rá, mondjuk teszel előre két lépést a kiképzésben. Megpróbálod a gyerekkel ugyanazt amit veled már jól csinál a ló, s a legközelebbi felülésnél konstatálhatod, hogy a ló visszalépett egyet. De persze ez nem tendencia, van hogy kettőt lép vissza, de az is lehet, hogy csak egy felet, viszont tény, hogy ez nem kalkulálható. Akkor hogyan csinálsz edzéstervet. Kiszámíthatatlan hogyan fogtok előre haladni, ugyanakkor neked tudnod kell hova akarsz kilyukadni, legalábbis egy kiképzőnek ismernie kell bizonyos elveket, amelyek a kiképzést befolyásolják. Ezeknek az elveknek - de nevezhetjük kritériumoknak is - van egy sajátos sora, amihez mindenki általában igazodik. Amikor az egyik kritérium teljesült, léphetsz tovább a következőre, viszont ezt a lovak különböző karaktere miatt egyszerűen lehetetlen időben előre jelezni, mint például azt ha ennyit meg annyit etetek, és ahhoz ennyit galoppozok, akkor "X" hónap múlva kb. itt fogok tartani. A lókiképzés során a ló fejlődésének úgy kell végbemennie, hogy a karaktere ne sérüljön. Tudniillik ha sérül, akkor sérülni fog a teljesítménye is. Láttam már olyan lovakat, akik ugyan mindent tudtak, de annyira motiválatlanok lettek, hogy szinte lehetetlen volt velük olyan pályát menni ahol ne porolták volna le az összes rudat, meg ha már ott voltak akkor néhány ugrásnál nagytakarítást is tartottak. Az ilyen lóval már szinte semmit nem lehet kezdeni, mert a lelke sérült, megcsinál mindent de a lelkét nem fogja kitenni, mert már nincs neki. Szóval itt is csak oda lyukadok ki, hogy érezned kell mit tehetsz meg a lóval, mit tehetsz meg a lovassal, és hogyan tudod ezt a kettőt aztán a lehető legeredményesebben kombinálni. Ugyanakkor, ha a ló már kiképzettnek tekinthető, akkor azt is szokták mondani, hogy a verseny neki a tréning, ezért olyan versenyekre jelentik, és olyan sorrendben, ahogyan a formába hozás azt  megkívánja, tehát itt meg ez az edzésterv, ezért nincs szükség másikra. 

Összefoglalva, amennyiben baj van a kapcsolatodban, írj egy edzéstervet, az talán helyrehozza a házasságodat, helyreállítja a lelki békédet, de a lókiképzés során inkább hagyatkozz a LOVASÉRZÉSRE....! Az is igaz, mire megszerzed pár ezerszer fel kell ülnöd, sokszor feltörik a segged, leég a térdedről a bőr, feltöri a kengyelszíj a lábad, néhány csontodat feláldozod a "lovasérzés oltárán", számtalan baleset ér, meg ilyesmi. Úgyhogy jól gondold meg mire vállalkozol, mert lehet hogy jobban megéri ha inkább írsz egyedzéstervet .....hihihi.....!