Na, megint sikerült beletrafálni a közepébe, ugyanis legutóbbi írásomra sokan reagáltak a természetes táborból. Köszönöm Molnár Zsoltnak, hogy kiállt mellettem, ez azt jelenti, hogy már látszik a fény az alagút végén, és előbb utóbb a "lovasemberek" találkoznak, függetlenül a "hovatartozásuktól".  De menjünk sorban. Először is, én leírtam egy esetet ahogyan én láttam, hozzáfűztem a saját mondanivalómat, és ezzel az ügy számomra le is lett volna tudva, amennyiben nem háborodott volna fel a "természetes" világ. Én nem gúnykarcnak szántam, csupán el akartam gondolkodtatni az embereket, hogy ez így nincs rendjén. Erre ti berágtatok, mert észrevettétek a tükröt benne, és aki ennyire felháborodik, az nyilván személyes sértésnek is veszi az ügyet, mert magára ismer. Hát hagy ne mondjam sokan vagytok....! Akit nem érintett meg a cikkben leírt hölgy viselkedése, az csak nevetett rajta. Írtátok azt is, hogy én lejáratom a "másként gondolkodókat". Ez sem stimmel, tudniillik ti magatok járatjátok le a "natural horsemanshipet", meg az "erőszakmentes lókiképzést" azzal, ahogyan sokszor viselkedtek, és nyilatkoztok, és a lóhoz álltok természetesen. Ismerek olyat köztetek, akinek az a természetes, hogy ő tíz órakor megy ki a lovaihoz etetni, mert neki olyan a bioritmusa. Ezt az embert konkrétan meg is tudnám nevezni közületek, de egyenlőre nem teszem. Ugyanez az ember arra a kérdésre, hogy ha kevés a széna miért nem kaszál a lovainak, azt válaszolja, hogy ő nem tud kaszálni. A fű meg már térdig ért. Engem sem tanított senki kaszálni, saját magam tanultam meg, mert gépi kaszára nem volt pénzem, meg szénára sem. Nagyon hamar belejön az ember. Közületek hányan tudnak kaszálni egyáltalán....? Mit jelent nektek a lóról való gondoskodás...? Azt hogy begyűjtöd az egy százalékot, meg téped a szád itt a fészen...?  Apropó gúnykarc. Nehogy azt hidd, hogy ez a blog rólad szól. Ezt a blogot úgy kezdtem, hogy elkezdtem leírni azokat a balfaszságokat, amiket anno elkövettem. Tele van vele a blog. Azt is azért írtam, hogy másik hülye ne kövesse el ugyanazt a hibát. Egyébként azok voltak a legnépszerűbb bejegyzések anno.  Tudod, engem már nem lehet ilyenekkel megsérteni, mert én tudom, hogy ezeket mindenki elköveti. Csakhogy, van aki nem megy tovább az úton, leragad  ott ahol van, és azzal telik az élete, hogy megvédje az álláspontját. Én tovább léptem, és időközben világra segítettem vagy ötven csikót, fedeztettem, próbáltattam,  lovagoltam is, és éjszaka pedig ellettem. Három éven keresztül tizenöt kancából tizennégy csikót tudtam produkálni. Te hány kancát fedeztettél be, tudod egyáltalán mi az a sárlás, mi az a kilenced, és azt tudod, hogy mennyi munkát kell befektetni ahhoz, hogy tizenöt kancából tizennégy csikót ki tudjál élve húzni. Tudod mi az a herpes vírus ?  Ami minden gondoskodás ellenére is megfertőzi a lovat ? Láttál már sorban elvetélt kancákat  tizedik hónapban...?  Hány csikó életét mentetted meg direkt a munkáddal, a feláldozott időddel...? Hány éjszakát töltöttél el a lovak mellett, mert beteg volt, mert gyanús volt hogy beteg lesz.  Ez a legjobb szlogen amit tőletek hallok, hogy ezrével tesszük tönkre a lovakat.  Az ugratásban is fejlődtem, és ott bármennyire is fáj nektek, az eredmények számítanak. És nekem vannak eredményeim is. Talán szégyellnem kellene, hogy egy olyan lóval tudtam két métert ugrani versenyen ami előtte már a pályára sem ment be....? Vagy azt hogy olyan lóval nyertem nagydíjat akit már mindenki leírt....? És ugyanezt a lovat el tudtam adni profiknak, mert ez volt a feladatom...? Azt is írtátok, hogy lehet, hogy a fent említett hölgy valami Parelli által kidolgozott játékot játszott....! Te ezt nem tartod szégyennek, hogy még játszani sem tudsz magadtól a lovaddal. Nekünk nem írta elő senki, hogyan kell játszani a lóval, egyszerűen, amikor jó kedve volt hagytuk hagy játsszon, ugráljon amikor jól esett neki. Ha éppen rajta ültünk akkor annál nagyobb volt az élvezet, és mindig játszottunk, egészen addig, amíg ti nem jöttetek, és előírtátok, hogy ez játék, az meg nem. De, menjünk tovább. Voltam öt évet Írországban, ezalatt mintegy kétszázötven nyers telivért törtem be, vagy ha nektek bántja a fületek, akkor lovagoltam be. Ti még csak elképzelni sem tudjátok mi az....! Azt meg majd elfelejtettem, hogy közben gyerekeket, fiatalokat sikerült lovagolni megtanítanom, nem csak ügetni, vágtázni, hanem általában a lóhoz való hozzáállásra, amiben persze nem az volt hogy tízkor, vagy amikor éppen kipihented magad a buli után, menjél ki megetetni, ellátni, leápolni a lovakat. A fene egye meg, azt is elfelejtettem, hogy már vagy kétszer körbetrágyáztam a Földet. Te hányszor....? Gondolom annyiszor ahányszor az, aki ezt a vitát elkezdte. Konkrétan, nem csak kaszálni, de trágyázni sem tudott, és azt állította van mögötte harminc éves tapasztalat. Nos, azt üzenem nektek, hogy számoljátok össze egyenként a harmincéves tapasztalatotokat, adjátok oda közületek a legtapasztaltabbnak, és azt az egyet állítsátok ki vitázni velem....! Azzal az egyel talán épeszűen meg lehetni vitatni a vibrátor kérdését, de lovakról szó sem esne, mert abban még akkor sem lenne kompetens. Szerintem csináljatok ti is egy blogot, és osszátok meg a többiekkel, a legújabb Parelli játékokat. Akkor talán nem járatnátok le azokat a lovasembereket, akik hovatartozásuktól függetlenül tudják miről beszélnek....!