Ne szaladj el nem segíteni akarok, csak arról értekeznék, hogy én hogyan szoktam hozzáfogni a lópakolás tanításához. Tudniillik már ott tartunk (itt Svájcban, de Németországban  sőt Írországban is), hogy például olyan speciális "szakmák" alakultak ki, amit korábban elképzelni sem tudtam volna. Ilyen például a lósétáltató. Elmegy egy órára sétálni 25 frankért, ha tökösebb akkor két lovat vezet, egy óra alatt megkeresi a dupláját. És ne hogy azt gondold, hogy nincs munkájuk, be vannak táblázva. Aztán ilyen még a pataápoló, aki nem patkolókovács, csak kivágja a nyírját, lereszeli a patáját, összehúzott szemmel nézegeti egy darabig, megcsóválja a fejét, megint reszel egy kicsit, aztán egy negyed óra múlva elkér 120 frankot, jó ebben benne van a kiszállás, meg a fejcsóválás is. Aztán különböző trénerek vannak, van aki arra specializálta magát hogyan kell a lónak az első lábával rugdosni egy ún. gimnastyc ballt, vagy hogyan kell felállítani a lovat a két első lábával a podestre, tudod amire az elefánt is feláll a cirkuszban. Aztán vannak agilitis trénerek, akik megtanítják hogyan kell a ló mellett szaladni és ugrani, hogy aztán majd ha felülsz akkor már mindent tudjon. Nem sorolom, kurva sokan vannak, szerteágazó "szakokat" művelnek, és csupán egy közös van az összesben, hogy olyan emberek veszik igénybe a szolgáltatásaikat, akiknek fingjuk sincs a lovagláshoz. Na, jól van, fingjuk azért van...! És rátérnék az aktuális trénerre, akivel ma délelőtt találkoztam, az ő specialitása a lópakolás. Ebből is van ezer, jól megélnek. Ez a mai rögtön a tárgyra tért, lenyitották a futó hátulját, aztán elkezdték a műveletet. Mindenkinek megvolt a feladata, a tréner vezette a csikót (két éves), a tulajdonos sopánkodott mögötte - bár szerintem neki hajtani kellett volna -, a csikónak meg az volt a feladata, hogy felmenjen a futóra. Rögtön az elején feltűnt, hogy a csikó nem azt a könyvet olvasta amit a tréner, tudniillik megállt két méterre a rampától, aztán szép nyugodtan kitámasztotta a lábait, és hagyta, hogy a tréner dolgozzon a pénzéért. Nem ragozom, húzták vonták, tolták taszibálták, a csikó meg baszott felmenni a futóra. Annyit elértek azonban, hogy két óra alatt a csikó egyszer felment a rampára, kizabálta a vödörből a zabot, aztán letolatott, húzva maga után az egész bagázst. Ettől függetlenül ők ezt hatalmas sikernek könyvelték el, mindenki boldog volt, már a következő célt is kitűzték, nevezetesen ha félig bemegy a futóba a csikó, akkor azonnal abbahagyják, mert ugye nem szabad erőszakosan, mindennek természetesen kell zajlani. Türelem mindenek előtt. Na igen, a türelem valóban nagyon fontos, meg az erőszakmentesség is, de azért én nem keverném össze a hülyeséggel. Nem nagyképűsködni akarok, vagy fényezni magamat, sokan tudják azt amit én, de ha már nekiállok tanítani a csikót a futóra felmenni, akkor körülbelül húsz perc múlva biztos lehetsz benne, hogy fent fog állni a futón. Ennek az oka pedig abban rejlik, hogy alapvetően érdemes tisztában lenni bizonyos alapvetésekkel, amiket a matematikában axiómáknak neveznek. A matematikában az axióma olyan kiindulási feltételt jelent, ami megkérdőjelezhetetlen, megállapított alaptény, alapigazság. Miután az elején már szóltam, hogy nem segíteni akarok, így innentől kezdve nem keverem bele senki más véleményét, tapasztalatát, csupán a saját tapasztalataimat írom le, ami mindezidáig tökéletesen működtek, bár kellett hozzá pár évtized mire kialakult a mostani elképzelésem. Direkt nem írtam, hogy a végleges elképzelésem, mivel el tudom képzelni, hogy alkalomadtán láthatok olyan momentumokat valakiktől, ami még ennél is jobb, és akkor azt minden további nélkül  beépítem a saját módszerembe. Nos tehát szerintem a legelső axióma a lóval való foglalkozásnál, hogy a ló menjen előre. Ezt tanítom meg neki először. Ez azt jelenti, hogy úgy jön mellettem, hogy az első lábával párhuzamosan lép az én lábaimmal, csettintésre (bármi más jelre, de én csettinteni szoktam, mivel például az ugrás közben az nem zavarja meg annyira a lovat mintha pálcát kellene használni, bár van amikor muszáj a pálcát használni) velem együtt elindul ügetésbe, amikor én fokozom a tempót ő jön velem, amikor lassítok ő lassít velem, ha megállok ő megáll velem, és mindeközben a vezetőszár ( amit a jobb kezemmel egy könyöknyire fogok a kötőféktől számítva, a másik kezemmel pedig kb. úgy tartom a vezetőszárat, hogy ha elugrana a ló még mindig be tudjam húzni a fejét magam felé rúgás esetén ), lazán lötyög a kezemben, egyáltalán nincs megfeszülve. Ha ezt elértem, akkor átvezetem olyan dolgokon, amit előszeretettel megnéz. Ilyen például víztócsa, bármilyen fólia, árkok, stb. Ha megnéz valamit, ahhoz odavezetem, megszagoltatom vele. Amennyiben a felpakolás a cél, akkor a futót beállítom a placcra, és hozzászoktatom mindjárt az elején, hogy vele együtt nyitom le a hátulját, illetve az első ajtót is. A legjobb olyan futó amiből előre is ki lehet vezetni a lovat, de ha olyan nincs akkor a hagyományossal kell megoldani. A futóból az első alkalommal kiszedek minden elválasztót, hogy minél nagyobb helye legyen a csikónak. Ha van első lejáró azt is lenyitom, és néhányszor átmegyek vele keresztbe a rampán. Az előkészületek addig tartanak, amíg azt nem érzem, hogy most már fel fog jönni utánam. Természetesen motiválom egy fél vödör zabbal is, de csak akkor kap ha már fenn van. Soha nem húzom meg előre, csak csettegek neki, s ha muszáj kívülről hátul megpöcögetem a pálcával. Hagyom hogy letegye a fejét és szaglásszon, de lehetőleg mindig magam mellett tartom, velem együtt jön fel. Amikor fent vagyunk adok neki zabot, aztán ha van első rampa akkor ott hagyjuk el a futót, de az ajtóban, illetve a rampán is többször megállítom, hogy ne ugorjon lefelé hanem lépjen le a rampáról. Amennyiben nincs első rampa, akkor lassan tolatok lefelé, a fejét mindig abba irányba fordítva, mint amerre ő tenné a farát. Ezzel mindig egyenesben tudom tartani, és nem fordul elő, hogy oldalra lelépjen a rampáról, ami sok sérülés forrása lehet. Na, csupán ennyire akartam próbára tenni a türelmedet, ne vedd komolyan amit írtam, helyette szerezzél saját tapasztalatokat, így nem szorulsz rá arra, hogy ilyen kivénhedt faszok mint én, mondják meg neked, hogy hogyan kell lovat pakolni.