1989 végén vette meg a Határőrség a Kikeletet Sáripusztáról, miután Iby Feri átállt a “sötét oldalra”, és elment egy - akkoriban már egyre sűrűbben előforduló - tőkeerős maszekhoz (vállalkozóhoz) lovagolni. Ferkóval sem ment rosszul, tagja volt vele ugyanebben az évben bronzérmet nyert Enying-Mezőszilas csapatának, és már egy két 140-es pályát is sikeresen teljesített. Halason Varró kapta meg, és még abban az évben nyerte vele a 7 éves tenyész döntőjét, 1990-ben pedig ezüstérmes a Magyar Bajnokság Döntőjében.
A képen Kikelettel, a nyolc éves tenyészen 1990-ben.

Ekkorra már meglehetősen felszabadult a “lovas szféra” egyre több vállalkozó vállalta magára jó képességű lovak finanszírozását, és a Határőrség sem zárkózott el “külsősök” lovainak versenyeztetésétől. Így kapta meg az “Öreg” Gondort, aki a “Gazsi” (Gáspár Gyula) lova volt, később pedig az “Agropoint” kft-n keresztül  - aminek tulajdonosa volt - “futtatott” meglehetősen sok jó képességű lovat a magyar ugrósportban. A kilencvenes években meghatározója volt Hajdú-Bihar megye lovassportjának.

A képen Gondorral 1990-ben Kiskunhalason.

1990 végén a 8 éves tenyészverseny után Királynő szintén Halasra került, és természetesen őt is az “Öreg” lovagolta. Az “Öreg” megszólítás nyilván nem a korának szólt, mivel már abban az időben is annak hívtuk a háta mögött, hanem inkább a minket jóval megelőző tapasztalatának, tudásának. Talán haragudnom is kellett volna rá, mivel hozzákerült az addigi legjobb lovam, persze rövid ideig volt is bennem tüske, ám miután kint Németországban betekintést nyerhettem a kulisszák mögé rájöttem, hogy egy profi lovasnak ez a dolga, és már inkább büszke voltam rá, hogy tőlem is van egy jó lova. Az is érdekes, hogy ettől kezdve sokkal bensőségesebb beszélgetéseket folytattunk, ha olykor olykor találkoztunk. Másik lovam a Mámor is elkerült Sáriból Nagyvázsonyba, akik azonban felkérték az “Öreget”, hogy prezentálja a 7 éves tenyészen a kancát, akivel nyerte a második elődöntőt, és a döntőben is “pénzes” helyen végzett. Érdekesség még, hogy Mámor 6 - 7 - és nyolc évesen is egyaránt nyerte ugyanezt a számot. A képen Mámorral 1991-ben a 7 éves Tenyészen.

A képen szintén 1991-ben a Kiskunhalasi Nemzetek Díjának eredményhirdetésén. Balról jobbra Bogár István Manyval, Varró József Királynővel, és Bálint László (ez a páros lett még abban az évben a magyar bajnok) Gidránnal - aki fiatalabb korában megjárta a kalocsai ménistállót is, csak akkor még “Lajos” néven futott, és az András Gyuri lovagolta.

1992 a “Királynő és Kikelet” éve volt számára. A bajnokságban ismét ezüstérmes Kikelettel, Prága Nagydíjában szintén, a Hortobágyi Nagydíjban pedig harmadik. Ebben az évben több derby számban is indul ahol Királynővel eredményes.

A képen 1992-ben a Moszkvai CSIO-W magyar csapatának három tagja, úgymint Varró József Kikelet, Hevessy Barnabás (a ló nevét nem tudom), és Fodor Gábor Svejk. Fodor Gabi volt akkoriban a “kopasz” a válogatottban, ezért neki kellett vinni a táblát….hihihi….A kép érdekessége még, hogy a kép jobb szélén álló díjlovas, az 1960-as Római Olympia díjlovagló bajnoka, Szergej Filatov (Abszint). Ezt a kis szösszenetet Filatovról írta számomra ismeretlen szerző…”A ló hosszú idõ elteltével sem felejt el a rosszindulatú lovast, de emlékszik a vele jól bánóra is!Példa:Szergej Filatov esete aki az 1960-as római olimpia díjlovagló-versenyének a gyõztese:"Az olimpiai nagydíj programját majdnem tõkéletesen átvették már, csak egy-egy mozdulattal voltak bajok.Szergej látta, hogy Abszent képes lenne ezeket is pontosan végrehajtani, de miért, miért nem a ló makacskdott.Máskor Szergej nem erõszakoskodott volna, de már erõsen közeledett az olimpia.Egyszer aztán, amikor Abszent nem hajtotta végre az utasítást , és ahogyan már annyiszor, kihagyta az egyi, neki nem tetszõ mozdulatot, a felmérgesedett Szergej nem tudta magát tûrõztetni, és büntetésképpen megsarkanytúzta a mént.Annál nagyobb volt a meglepetése, mikor azt tapasztalta, hogy Abszent nem haragudott meg, sõt utasítására azonnal végrehajtotta a feladatot.-Szóval így vagyunk galambocskám!-gondolta Szergej.-Tehát mégsem olyan bonyolult a természeted! De Szergej tévedett.Abszent még azon a télen bebizonyította ezt. A díjlovagló Moszka bajnokságon a programnak ugyanazon a részén, ahol annak idején megsarkantyúzták, olyan rosszul szerepelt, hogy Filatov az utolsó helyek egyikére csúszott le.Mindent elölrõl kellett kezdeni, más idomítási módszereket kellett kitalálni."

A képen szintén Moszkvában a Királynővel.

1993-ban jelenik meg alatta Királymező, akit Debrecenből vett meg a Határőrség, és előtte Számel Ildikó volt a lovasa, illetve a tragikusan fiatalon elhunyt Nádházy Árpád is lovagolta. Még ebben az évben a Magyar Bajnokságban egyéni bronz, csapatban pedig ezüstérmet szerez vele, illetve a 8 éves tenyész döntőjében harmadik.

A képen az 1993 évi Magyar Csapatbajnokság ezüstérmese, a Kiskunhalasi Határőr Dózsa csapata látható. A kép bal szélén Stróbl Dorottya a BLK lovasa látható (nyilván abban az évben a BLK nyerte a csapatot), majd Fazekas István (Fazék) Urán vagy Zorán (nem tudom melyik lehet, mindkettő szürke volt, de majd a Fazék kijavítja), Fodor Gabi Svejk, Sós Attila (szerintem) Trojka, és Varró József Királymező.

Még egy érdekes kép ebből az időszakból. A versenyzés mellett a munka része volt, hogy részt kellett venniük a Határőrség járőrversenyein. A kép egy ilyen alkalomból készült, balról az első lovas Varró József, a második Füzér Gábor (akinek akkor még volt haja….hihihi…, és nem mellesleg Varró József lányát vette el feleségül, akitől azóta három gyermeke született, a legnagyobb Füzér Flóra eredményes ifjúsági lovas volt az utóbbi időben), a harmadik lovast nem ismerem, a negyedik viszont a Sebők Jani, aki később Baján is eredményesen versenyzett. És még mindig nincs vége, mert a díjakat az a Pintér Sándor adja át, aki ma a regnáló belügyminiszter.

A képhez: 1994-ben Királymezővel megnyeri a negyedik díjugrató Magyar Bajnoki címét. Az ezüstérmet is halasi versenyző, Fodor Gábor szerzi meg Svejkkel, a harmadik pedig Grundner Gábor Lucnaorral. A dobogó előtt még fiatalon (66 évesen) Hirling József látható, aki 87 év és megannyi elismerés után idén januárban távozott el az élők sorából. Emlékét többek között az a Hirling József lovaspark őrzi, ami a régi határőr lovasiskola területén alakult, és amikor a fénykép készült még nem tudhatta, hogy azt a darab földet amin éppen áll,  22 év múltán majd róla fogják elnevezni.  

A képhez: 1995-ben a Határőrség lovasai részt vesznek a Római Katonai Világjátékokon. Balról jobbra Tuska Pali, Varró József, Fazekas István, Nagy Andrea, Füzér Gábor, Sós Ati, Nem Tudom Ki, Fodor Gabi és Sebők Jani.

A képhez: Királymezővel a Római Katonai Világjátékokon 1995-ben.

A képhez: Királymezővel megnyeri a Katonai Világbajnokságot 1995-ben..!

A képhez: 1996-ban megnyeri a Kelet-Európai Volvo Világkupa sorozatot Királymezővel. A képen Hortobágyon, Királymezővel összevetést lovagol Túri József ellenében, aki itt a Nightlife-ot lovagolta, és a számot jobb idővel Varró nyerte. Ezen a versenyen én is részt vettem, itt kaptam lehetőséget a magyar csúcskísérletre Djangoval

A képhez: 1997-ben nyerte a Halasi Nagydíjat,  2. a Pozsonyi Nagydíjban (a képen). Ebben az évben ismét volt vele közös élményem, mivel a nehéz kategóriás championátus döntőjében (ebben az évben rendezték meg utoljára) a Joop C-vel a Varró-Királymező párossal vetettünk össze “csont” 160-on. Az “Öreg” maga mondta, hogy az egy igen nehéz pálya volt. Mindketten ugyanazt az ugrást ütöttük, de az “Öreg” rám vert vagy öt másodpercet, és mire én beértem már újságot olvasott….hihihi….Ugyanebben az évben második a Világkupa sorozaton, ám Királymező sérülése miatt nem tudott részt venni a Világkupa döntőjén.

1998-ban még versenyeztünk együtt a halasi gyepen, de Királymező már nem volt a régi, így még ebben az évben befejezi versenyzői pályafutását. A Magyar Bajnokságban négyszer nyert bajnoki címet, hatszor volt második, ötször harmadik,négyszer negyedik, négyszer ötödik, ötször hatodik. 37 alkalommal volt tagja Nemzetek Díja csapatnak. Évekkel ezelőtt Parkinson kórt állapítottak meg nála, és amikor idén nyáron nála jártam magam is meglepődtem, milyen jól tartja magát. Mesélte, hogy bejár a laktanyába terápiás lovaglásra, mivel az nagyon jót tesz a betegsége visszaszorításában. Van a csoportjában egy kislány is, aki egyszer csak odaült az “öreg” mellé akinek még a nevét sem tudta, és azt mondta neki nagy csodálkozva….: “A bácsi biztosan nagyon tehetséges, mert olyan szépen tetszik ülni a lovon”.....”