Amikor az ember nagyon sokszor gyakorol valamit, automatikusan kialakul benne egy reflex a gyakorlás tárgyával kapcsolatban, legyen az bármi is. Így voltam én ezzel még Németországban a ménessel, amit úgy kezeltem mintha a sajátom lett volna, s pár év után kialakult bennem egyfajta megérzésféle, ami azt jelentette, hogy elég volt messziről körbetekintenem a ménesen, és rögtön megéreztem ha baj volt, vagy éppen csak nem volt rendben valami. Például  közel sem voltam a Weltglanz bokszához, akinek a feje sem látszott ki az ajtón, mégis éreztem, hogy nincs rendben valami. Ahogy közelebb mentem kiderült, hogy szög állt bele a nyírjába. De ugyanígy időben elkaptam a Winterprinzessin kólikáját, kinek csikóját le két hónaposan muszáj volt leválasztani, mivel az anyját operálni kellett. Az egy hónappal korábban ellő Signorettát is "rajtakaptam" ellenére annak, hogy percekkel előtte még úgy látszott minden a legnagyobb rendben van nála. Ennek köszönhetően maradt életben a csikó, aki később rólam kapta a nevét, úgy mint "Georgie". De azt is messziről láttam, ha valamelyik ló beletrágyázott az önitatóba, nem kellett még a boksz közelébe sem mennem. Folytathatnám még de nem az önfényezésre akarok kilyukadni....Mostanában történt, talán két hónapja, hogy szóltam a főnökömnek, mivel úgy gondoltam, hogy az egyik csikó ízületeivel nincs valami rendben. "Szűrődtek" a csüdjei, és az ízületek formája sem tetszett, és bár nem tudtam mi a baj, de éreztem, valami nem úgy működik ahogyan kellene. Megnézte a doki is, szerinte ebben a korban ez rendben van, nem kell aggódni. Mondtam a főnöknek, hogy nem aggódok, de a véleményem nem változott, a dokival nem értek egyet. Eltelt pár hét, a csikó állapota nem változott, a kedélye jó volt, a lábain kívül semmi nem utalt arra, hogy probléma lehet vele. Három héttel ezelőtt azonban egyik pillanatról a másikra 40 fokos láza lett, és az egyik csánkja ugyanilyen gyorsan, hihetetlen méretűre dagadt. Még aznap este be kellett szállítani a zürichi állatorvosi egyetem klinikájára. Nos, ha van fogalmad hogyan néz ki egy állatklinika, akkor azt felejtsd el. Ez pont úgy néz ki mint egy nagy human kórház, külön épületben vannak az ambuláns lovak, megint külön a krónikus betegséggel kezeltek, illetve a sérült de nem sürgős ellátásra szorulók is, a fertőzöttekről nem is beszélve. Külön épületek vannak a haszonállatoknak, külön a kisállatoknak, és a többi. Szóval van pénz rogyásig, ezzel arányosan felszerelés is rendelkezésre áll minden tekintetben. A csikó olyannyira nem állt rá a lábára, hogy felmerült a törés gyanúja is, ám sem a röntgen, úgy mint az ultrahang sem mutatott ki semmit, ami az okra rámutatott volna. Antibiotikumos kezelés, és egyéb kezelések hatására a csánkja lelohadt ugyan, de a láza nem ment lejjebb, és a vérében a fehérvérsejtek száma is extrém módon felszaporodott, s ez egy két napig nem is változott. Miután hazaengedték, néhány nap múlva az elején a lábtőízülettel megismétlődött az eset, egyébként minden ugyanúgy zajlott mint korábban. A klinikán már leukémiára gyanakodtak, amikor is fény derült a betegség okára. Fertőzött kullancs csípése által okozott borreliosis, azaz Lime-kór. Az ízületi panaszok csak a csípés után hetekkel, akár hónapokkal jelentkezhetnek, nehéz összefüggést találni, így a jól felszerelt zürichi klinikának is időbe telt mire felfedték a baj okát. Az is igazolást nyert, hogy a két hónappal azelőtti ízületi elváltozások már ennek okán jöttek létre, tehát ha valakinek akkor eszébe jutott volna összefüggésbe hozni a Lime-kórral, nem jutott volna ilyen súlyos állapotba a csikó, hiszen még korai fázisában kezelhető lett volna. Az esetet nem azért írtam le mert magamat akartam magasztalni, - hiszen én is csak sejtettem hogy valami nincs rendjén, fogalmam sem volt, hogy ilyen súlyos a probléma - hanem azért, hogy ha hasonlóval találkozol, talán megelőzheted a bajt, és nagyon sok pénzt spórolhatsz, már ha van annyi, hogy beszállítsd egy klinikára, és kifizesd a kezelést. Ha viszont nincs, akkor a tapasztalatok alapján kell cselekedned, lehetőleg két hónappal korábban. Egy vérvételt mindenképpen megér......