A Mezőkeresztesi Lovasiskola istállója a "hetvenes" évek közepén......        

.....és 2016 augusztusában Ulvicki Tibi barátommal, akivel sok szép emlék fűzött minket ide. Negyvenegy évvel ezelőtt, - amikor megjelentem egy nejlonzacskónyi tíz-húsz filléressel, ami pontosan harminckét forintot tett ki, mivel annyiba került akkor egy óra lovaglás, - Csaba bácsi (Szemere) és Joci (Tóth Pál József volt abban az időben a Lovasiskola vezetője) ott ültek és beszélgettek az istálló sarkán az első ablak alatt, ahol most az a termetes disznóparé "virágzik". Na, azon a helyen kezdődött el a "lovas" életem, ami mind a mai napig tart.

Itt volt a valamikori díjlovagló négyszög. Ezen a helyen győztem le egyszer és mindenkorra az addig "hű társammá" lett "Félelmemet", vagy talán inkább Rettegésemet. Itt értettem meg, hogy a félelem ellen nincs gyógyszer, csakis te segíthetsz magadon EGYEDÜL....!

Így nézett ki az egykori farönk, ahol valamikor első alkalommal lóra szálltam.......(a képen Miklósvári Tamás)

......helyén most üres betonsilók állnak......

Ez itt a kis kunyhó, ahol gyerekkorom önkéntes, és felhőtlenül boldog "száműzetését" töltöttem apámmal.....

....és így néz ki a helyén épült ház ma. A telket, gyerekkori barátom, Király Ernő vásárolta meg 1981-ben, a helyére építette a képen látható házát. 

......és itt állott egykoron anyai nagyapám háza Mezőkeresztesen. Mint látható, a ház eltűnt, a Természet elkezdte visszafoglalni azt ami az övé, a rend helyreállt....!