Sokáig nem tudtam belekezdeni ebbe az irományba, mivel senkit sem akartam megsérteni vele. Előre bocsátom, hogy én semmit sem utasítok el, minden módszernek adok lehetőséget, amennyiben nem árt a lónak, és működik. Amennyiben működőképesnek találom, ki is állok mellette, ám ha az eredmény magyarázatokra szorul nem kérek belőle. Van egy humán sportorvos Magyarországon, Mohácsi Jánosnak hívják, régen Kalocsán praktizált, ma Székesfehérváron. Alternatív módszereivel, - ami a nyugati orvoslás és a hagyományos kínai medicina ötvözetén alapul - ma talán a legjobb sportorvos Magyarországon. Az egész családomat kezelte sikerrel. No, ezt csupán azért írtam le, hogy lásd, nem áll tőlem távol a hókuszpókusz, egyébként a lovak gyógyításáról akarok írni. Még a kétezres években dolgozott nálunk a Greksa Feri. Feri reikizett, és nagyon hitt benne. Egyszer bekólikázott az egyik ló, még nem volt olyan állapotban, hogy hívni kellett volna a dokit, de egyértelműen fájlalta a hasát. Vezetgettük a Ferivel, ő meg felajánlotta, hogy megpróbálja kezelni reikivel. Áldás békesség Ferikém, próbáld meg, de ha rosszabbodna, hívjuk a Török dokit. Török doki az egyik legjobb állatorvos az életemben, mindig volt nála hitelünk, sőt volt amikor csak az volt....hihihi..., bármikor kijött, és megértően csak akkor kellett fizetnünk, ha volt pénzünk. Néha ez hónapokat jelentett, a doki meg türelmesen várt a pénzére, de soha nem maradtunk adósok a végén. Na, Feri megkezelte a lovat, ami tartott vagy fél óráig, a kólika meg elmúlt. Hittem is meg nem is, lehetett véletlen is, ám a legközelebbi alkalommal Feri megismételte a mutatványt. Ekkor már kezdtünk hinni neki, de azért még nem feltétel nélkül. Igaz a Feri is megmondta előre, ha például a vastagbél felakadna a vesevezetékre, akkor már ő nem tehet semmit, azt műteni kellene azonnal. Egyszer a Sinka Imiék épp ott voltak, amikor olyan heves kólika kapta el a lovukat, hogy nem akart már állva maradni. Feri egy óra alatt rendbe tette minden nyom nélkül, s ennek az Imiék is szemtanúi voltak. Így ment ez egészen addig amíg a Feri nálunk dolgozott, kólikához nem kellett kihívni a dokit, fizettem a Ferinek a töredékét, így ő is keresett egy kis plusz pénzt. Volt nálunk egy Szandi nevű kanca. Valami ízületi problémája lehetett a térde tájékán, ezért nem tudta a patáját teljesen felemelni, mindig amikor előre vitte a lábát, a patája hegyét húzta a földön. Olyannyira, hogy a fél patája el is kopott. A Feri ezt is meg akarta próbálni, én meg azt mondtam neki, hogy rendben van, de csak akkor fizetek ha lesz látható eredménye, tehát nem sántít tovább a kanca. Tíz kezelés után, ami vagy másfél hónapig tartott, a ló tisztán kezdett járni, én meg kifizettem a Ferinek a kezelés költségét. Egy fél évre rá visszanőtt a ló patája, aztán elvitte a tulajdonos, és további fél évig nem sántított, de aztán minden kezdődött elölről. Feri szerint újabb kezelésre lett volna szüksége. Nos ennyit az "abrakadabráról". Nem csak mi magyarok vagyunk híresek arról, hogy átesünk a ló másik oldalára. Van itt egy ismerősöm, akit egyébként intelligens embernek tartok, vele esett meg a következő eset a közelmúltban. Két lova van, és az egyik már tél óta sánta. Született már több elmélet is a baját illetően, amit az ismerősöm nagyon tudományos köntösbe öltöztetve tud előadni, ám amikor megkérdeztem, hogy állatorvos látta-e már a lovat, arra bizony "nem" volt a válasz"....."Hát akkor meg honnan vagy ennyire biztos benne..."...? Hát a különböző természetgyógyászok, lópszichológusok, oszteopaták, és egyéb pszihopaták állapították meg, mert azok heti rendszerességgel kezelik, és vizsgálják a lovat, aminek van is eredménye, csak az a baj vele, hogy minden héten más. Már megvizsgáltatta a vérét is, azzal minden tökéletesen rendben volt, ám a legutóbbi mágus megállapította, hogy a lónak fűmérgezése van....Hallottál már róla....? Még én sem. Az ismerősöm két lova ugyanabba a karámba jár legelni nap mint nap, és a pszichopata megparancsolta, hogy le kell az összes füvet vágni, és eltávolítani a karámból mert ez okozza a bajt........!!!!....Na, meg a jó kurva anyádat, te hülye idióta barom...!!! Érdekes, a másik ló ugyanazt a füvet eszi még sincs semmi baja, sőt a télen egyik sem evett füvet, és ez a ló akkor is sántított, csakhogy akkor még valami más faszságot talált ki a picsa. Bár annak ellenére, hogy az ismerősöm elhitte minden szavát, a karámot nem kaszáltuk le, a főnök mondta neki, hogy akkor keressen olyan helyet ahol nem mérgező a fű....! Ja és azt majdnem elfeledtem, hogy mindezt azzal az érzékeny kezével érezte meg, hogy a májával van baja a lónak, mondta ezt dacára a véreredménynek. Na, mármost, ha egy ló meg van mérgezve, azt a vérből minden további nélkül meg lehet állapítani, hiszen ott nyomának kell lennie. A nő rendületlenül kötötte az ebet a karóhoz, az ismerősöm meg rendületlenül hisz benne. Pár ezer frankjába már belekerült a dolog, ennyiért már két lovat is meggyógyított volna az állatorvos, de hát az még nem kapott sanszot a gyógyításra. A másik eset Németországban történt, egy másik régi ismerősöm mesélte el. Egy nő aki lovagolni alig tud, megállapította, hogy a lovával valami pszichésen nincs rendben, ezért kihívott egy ló pszichoterapeutát, aki egyéb iránt beszélte a lovak nyelvét. Nos, első körben mintegy háromszáz euróért megállapíttatott, hogy a lónak az a baja, hogy rossz nevet adtak neki, mert valami kicsinyítő képzős neve volt. Azonnal meg kell változtatni a ló nevét. Ez meg is történt, a ló valami fene komoly nevet kapott egy csomó pénzért, mert ugye az összes okmányában meg kellett hivatalosan változtatni a nevét. eltelt pár hét, de a ló csak ugyanolyan maradt. Kihívták a pszichopatát megint, aki másik háromszáz euróért megállapította, hogy most meg a tulaj kutyájával van baja a lónak, - legalábbis ezt mesélte el neki a ló a családállítás során - és a kutyát el kell távolítani a ló közeléből. A tulaj meg elpaterolta a háztól szerencsétlen kutyát, a ló meg ugyanolyan maradt, persze a tulajdonos esze ettől még nem tért vissza, bár annak az is lehet az oka, hogy nem is volt neki, így nincs ami visszatérhetne. Folytathatnám a sort még hosszan tovább suttogókkal és egyéb kóklerekkel, de nem teszem. Egy valamit kell az embernek, a lovasnak jól az eszébe vésni. Bárki tesz bármit is, annak kézzelfogható eredményének kell lennie. Úgy a gyógyításban, mint a lovaglásban. Amikor az ember olyanoknak hisz, akiknél mindig magyarázni kell a végeredményt, akkor az az ember saját magát minősíti hülyévé. Így volt ez az ominózus harminc fokos körmöléssel is, ami éppen Magyarországon csapott aztán össze az állatorvosok és a patkolókovácsok véleményével, és csúfosan alul maradt. A lovaglást illetően pedig félreértés ne essék semmi bajom a natural horsemanshippel, köztük is vannak igazi lovasemberek, de sajnos a kóklerek őket is elhiteltelenítik, és ez ellen nekik maguknak kell fellépni, mert ők fogják a kárát látni.