Felröppent a hír, hogy most már a díjugratást is lehet műlovon gyakorolni, ám a hír "kacsának" bizonyult. A zsokék már gyakorolhatnak műlovon, ezt már Írországban láttam. Itt Svájcban pedig éppen az egyik ismerősöm invesztált be egy műdíjlóba. Állítólag nagyon jó kezdőknek, mert mielőtt még lovon is ült volna, már begyakorolhatja a Grand Prix Specialt. Ez azonban egy drága mulatság, szerintük "csak" negyvenezer frankot kóstál......! B....meg, negyvenezerért veszek tíz lovat............!....Igen, de azt a tíz lovat közben etetned is kell, meg állatorvos, meg kovács, meg a többi, és hipp-hopp már te is negyvenezernél tartasz - mondta ő....Éreztem igaza van, és pusztán jóakarásból elkezdtem törni a fejemet egy olcsó megoldáson. Ez a jóakarás egy magyar specialitás immár sok évszázada, s mindig amikor ki akarnak b...ni velünk akkor előtte elmondják a varázsszót, hogy "csak jót akarunk!" A magyarok meg elhiszik mindenkinek. Remélem nekem is elhiszed, hogy kitaláltam a lehető legolcsóbb megoldást, de nem csak a legolcsóbb, a legsokrétűbb is. Először is ki kellett találnom a hivatalos megnevezését, egy nemzetközileg is elfogadható nevet, amely alatt majd a találmányom bejegyzése megtörténik. Ez meg is történt "Simulation of Showjumping" név alatt megtalálható az interneten. Találmányomat hosszú rögös út előzte meg, kellett hozzá, hogy Mohácson leessek a lóról, és eltöltsek három hetet a helyi egészségügyi intézetben, ahol azon túl, hogy megmentették az életemet, életre szóló tapasztalatokat is szereztem. Amint homályos emlékek suhantak a fejemben, egyszerre csak megvilágosodtam.....! Hiszen ez már ki van találva....! Igaz nem egyedül, mert a Tuska Pali sokat segített benne, tudniillik mindig amikor találkoztunk, előadtuk egymásnak a kórházi emlékeinket, és jókat röhögtünk saját nyomorúságunkon. A kórházban az első héten, talán tíz napig is, nem mehettem ki wc-re. Az ápolószemélyzetnek kézenfekvő volt a megoldás, hoztak egy "kacsát"...."Úgyis lovas vagyok, csak felpattanok rá, és menni fog minden magától mint az ágybaszarás...."! - mondták.....És most tizenegy néhány évvel később rájöttem, hogy ez a megoldás. Hiszen az akadály felett ugye egyensúlyban kell maradni, lábak a földhöz viszonyítva merőlegesek, a fölső test a csípő mozgásától függően megy előre, érkezéskor nem zökkenünk bele a ló hátába, hanem puhán visszacsúszunk a nyeregbe, kéz a szárral állandó kontaktusban van......De hát ezt mi már csináltuk a Tuska Palival, számtalanszor elmeséltük egymásnak a "kacsa" használatát. Ám ez még nem minden, mert tökéletes gyakorló terepet nyújt például a versenyláz leküzdéséhez. Ez Mohácson úgy zajlott, hogy amikor a kacsát kellett használni, akkor anyagi lehetőségek hiányában nem rejtőzhettél függöny mögé, meg kellett elégedned azzal, hogy a "VIP páholy" elfoglalta magát valami mással. Nem úgy a "B" közép. Ők egy merőleges szárnyában lakoztak a kórháznak, ami egyenes betekintést engedett a "valóság showba" az ablakon keresztül. És ők ezt a kis csemegét a világ minden kincséért ki nem hagyták volna, fürtökben lógva az ablakokban beleadtak apait anyait, csak hogy siker koronázhassa missziódat. Bevallom nekem akkora lett a versenylázam, hogy feladni kényszerültem, mert nem voltam még mentálisan rendesen felkészítve, szükségem volt egy sportpszichológusra....Hát amint látod sokan nem bírják elviselni az esélyesség terhét, és csődöt mondanak a siker kapujában. Ezt azonban nagyon jól lehet gyakorolni az én olcsó szimulátorommal. Nem kell mást tenned, csak levetkőzöl meztelenre, behívod a szurkolótábort, felpattansz a szimulátorra és már megy is a gyakorlás éles körülmények között. Nem beszélve arról az aspektusáról, hogy rendkívüli mértékben kell tudni koncentrálni, hiszen nem tévesztheted szem elől a célt. Tudvalevő, hogy ezért sokszor fizetnek négy hibaponttal az ugrólovasok. Nos, mi szegény ország vagyunk, beérjük olcsóbb szimulátorral is. A találmányi hivatalban bejegyeztettem a találmányt kettőnk nevére a Tuska Palival, hiszen ő egészítette ki a szimulátort a "csúsztatás-mászatás" funkcióval, aminél csak arra kell ügyelni, nehogy egyszerre boruljon a nyakadba a felhalmozott tudás..hihihihi...!