Már majd egy éve történt, hogy egy meglehetősen vidám lovat lovagoltam, aminek oka abban volt keresendő, hogy jónéhány napja már csupán a gépben volt jártatva. Megértőnek bizonyultam, hagytam játszani egy kicsit, amit ö ki is használt. Már éppen kezdett lenyugodni, amikor megjelent egy lónak hátán Kedves Vezetőnk. Éppen szembejött velem, amikor megtörtént a csoda, tudniillik egy hang szólt hozzám. 
- George ! - aztán még mondott valamit de nem értettem. Ránéztem a Kedves Vezetőnkre, de ö rám sem hederítve "pókerarccal" lovagolt el mellettem. Azt hittem csak képzelődtem amikor másodszor is megszólított a hang.
- George ! Néztem hülyén mint Mózes az égő csipkebokorra, de ezt most minden kétséget kizáróan hallottam, s bevallom őszintén, ekkor merült fel bennem a megvilágosodás gondolata. Ezt azonban hamar elvetettem, mert nem vagyok afféle szent ember, mint akikkel ilyesmi egyáltalán megtörténik. Lázasan járt az agyam, ha nem az akkor meg mi. Rögtön meg is érlelődött a válasz kis agyamban, hogy ugye elég régóta vagyok már a szakmában ahhoz, hogy mostanra megértsem a lovak beszédét, ergo suttogó lettem, értem amit mondanak, mostantól gazdag ember leszek mint Monthy Roberts.
A következő körben már nagyon figyuztam a főnök lovára, néztem a száját hátha szájról le tudom olvasni, hogy ezúttal értelmet nyerjen az egész mondat. Ismét felhangzott a nevem a forgatókönyv szerint, majd annyit értettem még, hogy "nem lehetne-e". Vezérünk mit sem észlelt abból, hogy én éppen "harmadik típusú találkozást" bonyolítok le a lovával. Na de mi az, hogy nem lehetne-e ?! Megvan ! Kérni akar valamit, pont úgy mint az Aranyhal a mesében, és estére már unott milliárdos leszek, de azért a barátaimat majd kisegítem, meg ilyesmi.
Ló jön szembe megint, sasolás ahogy kell, és látom ám amint megszólal a ló, ezúttal megvillan a vezér szeme is úgy, mint amikor az autósok fényszóróval jeleznek egymásnak. Csalódottan kellett szembesülnöm a ténnyel, hogy nem vagyok suttogó, és mindössze az igen tisztelt kedves méltóságos vezető úr szólt hozzám rangján aluli módon hasbeszélve.
Ekkor már a teljes mondatot is tisztán megértettem, ami így hangzott: - George, nem lehetne-e, hogy szárra állítva lovagolod a lovat, mert itt van a tulajdonos...!!!.....hihihihihi....