Szóval ott hagytuk abba, hogy ezzel még nem volt vége, ugyanis a délután nem várt meglepetést tartogatott számunkra. Mivel már addig is sokat szórakoztattam a fiatalságot az általam átélt, s előadott sztorikkal, Bazsi már égett a vágytól, hogy megismerhesse azok helyszínét is. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy újabb sztori van születőben. Nos amint elintéztük a hivatalos ügyeket, elindultunk egy körútra, ahol bemutattam a barátaimnak, és sok történetet már ö maga idézett a helyszínek alapján. Úgy tűnt, élvezetét lelte benne, mígnem odaértünk egy öreg parasztember udvarába, aki annak idején nagyon sokat segített rajtam. Már jóval túl volt a hetvenen, de még mindig dolgozott, az tartotta életben, ha beülhetett a traktorba, és  nagyon örült, ha kisebb munkákat bíztak rá. Egy-egy ilyen alkalommal általában apró balesetek is történtek, vagy a falnak hajtott neki, vagy egy autót húzott meg, szóval szeretett biliárdozni az öreg, mert soha nem hagyta abba úgy a játékot, hogy le ne koccolt volna valamit. Ennek ellenére nem tiltották el a traktortól, hiszen tudták, ez élteti. Amikor beléptünk az udvarba, csupán ő egyedül volt otthon, s mivel a szenilitás nem kímélte az öreget, először csak nagy nehezen akart megismerni. Az udvarbéli színben,  valami nagy bernáthegyiféle kutya őrjöngött amint a lépteinket meghallotta. A lánc a nyakörvvel együtt kint hevert a betonon, s minden alkalommal amikor elhaladtunk előtte úgy rázta az ajtót, hogy azt hittük bármelyik  pillanatban darabokra szaggatja. Beletelt vagy tíz percbe mire az öreg megismert, ekkor felderült az arca, és boldogan mutogatta az újdonságokat. Mivel azonban a kutya lelkesedése nem akart lanyhulni, rövidre szabtuk a látogatás idejét, s elköszöntünk. Már félúton voltunk a kapu meg a kutya között, amikor meghallottuk, hogy az öreg kezdi elhúzni a nehéz tolóajtót, s a kutya az öreget fellökve hörögve vetette utánunk magát. Meglepetésünkben én jobbra Bazsi balra futott, és a kutya Bazsit választotta, rögtön utolérte, és a bakancsába harapott. Bazsin átfutott a gondolat, hogy még örülhet mert a hülye dög nem tudta átharapni a kemény bőrlábbelit. Öröme nem sokáig tartott, néhány másodpercnyi kísérletezés után, feljebb keresett magának fogódzkodót a lágy részek közelében, s harapta a seggét, a belsőcombját meg ahol érte. Bazsi sokkoltan kiabált segítségért, én pedig kétségbeesetten kerestem valamit amivel eltántoríthatnám véres szándékától a habzó szájú ebet. Megláttam egy zsákszállító kulit, azt felkaptam, megcsaptam vele a kutyát, ezzel minden haragját magamra irányítva. Bazsi a sokktól remegve állt a hátam mögött, nekem meg elképzelésem sem volt mennyi időnk lehet még hátra a szaros életünkből. A hősiesség nyomait sem véltem felfedezni magamban, pedig engem még meg sem kóstolt a szörnyeteg. Kilátástalannak láttam a helyzetet, és nagyon féltem. Írom ezt annak ellenére, hogy itt most azt kellett volna állítanom, hogy hősiesen védekeztem, s ez ellen még a Bazsi se tiltakozna, de hát sajnos nem ez volt az igazság. Mindenesetre az a pelenkaszárítószerű valami kitartott a kezemben egészen addig a néhány percig, amíg az öreg felfogta, mi is történik valójában, és megfogta az őrjöngő állatot. Bazsit beszállították a kórházba, ahol rögtön az asyl-részlegre irányították, a félig agyonvert afrikaiakkal és hátba szúrt  törökökkel egyetemben. Hosszas várakozást követően, afféle tanulólányok látták el a sebeit kaján kacarászás közepette, mivelhogy a sérülések mind egy szálig az intim területen voltak találhatóak. Az ellátás végeztével, amint Bazsi próbált lekecmeregni az asztalról, észrevette, hogy a nagy buzgólkodás közepette, a folliculusát odaragasztották a belsőcombjához.( Ha valaki nem tudna latinul, a herezacskóról van szó...hihihi..!) Rögtön szóvá is tette a hibát, amit a szorgos kislányok azonnali műtéttel korrigáltak, tudniillik úgy tépték le egyben a ragtapaszt, hogy majdnem a zacskó is rajtamaradt. Majdnem. De nem így történt, s ezt bizonyítja az is, hogy Bazsinak azóta már gyereke is született. Nos hát, hogy ezt élve megúsztuk, szintén a jó öreg Szerencsének köszönhetjük, nem kell feltétlenül a lottón ötöst nyerni...!