A "természetesség" korát éljük, s immár a lovasok meghatározó hányada szintén "természetes", ergo azt az irányt követi, hogy az a "természetes, ami a tanfolyamon természetes". Itt csupán egy probléma van, hogy sokan kik "természetesek, maguk sincsenek tisztába azzal, mi természetes" (tisztelet a kivételnek), tudniillik régen azt ami (a lónak) természetes, több évtized tapasztalatai alapján döntötték el a lovasok, a mai lovasoknak viszont nincs ennyi ideje arra, hogy ennyit áldozzanak az életükből arra, hogy eldönthessék mi természetes, így természetesen elmennek egy tanfolyamra, ahol megmondják nekik ami szerintük természetes. Ez azt eredményezte, hogy kulcsfontosságú "szakkifejezések" kerültek perifériára, merültek a feledés mocsarába. Ilyen kifejezés volt még régebben, hogy "leszólni a gépháznak"...! Sokan még azt is kétségbe vonják, hogy a lónál olyan lenne, hogy "gépház", márpedig ha nincsen "gépház", akkor nincs hova leszólni sem, ebből következik, hogy az egész hülyeség. Ha megengeded, azért én megpróbálnám bebizonyítani neked, hogy van "gépház", ahol dolgozik egy "gépész" is. Néhány történetet fogok most elmesélni, jól figyelj, aztán döntsd el magad, van-e  "gépház" vagy csak kitaláltam az egészet.  Na, kérem szépen, az első történet még Németországban esett meg velem, nevezetesen ahol akkoriban dolgoztam, el akartak adni két lovat, s lehívták az Ignáz Bergert (közismert lókereskedő), hogy tekintené meg őket, s ha leperkálna értük pár százezer márkát, már vihetné is őket rögvest. Ignázot sem akkor szedték le a falvédőről, ezért előtte még felrakta az ugrásokat amilyen magasra csak lehetett. Na, ahogy mutatom ám be a lovat, jött a hármas ugrás, és bizony az egyik jószág a hármas közepén "beköpte a gyertyát" (ez is egy régi szakkifejezés, de most idő hiányában ezzel nem foglalkozunk). Abban az időben én mindig úgy lovagoltam, hogy az egyik kezemben ott volt a pálca hangosbeszélő, ami olyan esetekben, amikor a kapitány úgy ítélte meg, lehetővé tette a "wireless" kommunikációt közte, és a "gépház" között. Általában ha vevő volt akkor nem szoktak a gépházzal kiabálni, de hát én éreztem, hogy úgysem venné már meg, ezért jobb ha most leszólok a gépháznak, nehogy másnap, harmadnap is felmerüljön ugyanez a probléma. A "gépház" körülbelül ott található a ló hasa és a hátsó comb tájékán, gépésztől függ milyen erélyesen kell leszólni. Ebben az esetben nem kellett sokat kiabálni, a gépész csak elaludt, s rögtön tette a dolgát amint felébresztettem. A bemutató végén Ignáz azt mondta, hogy a lovak nem érdeklik, de a lovast szívesen megvenné....hihihi..., mert látszik, hogy otthonosan mozog az ilyen gépészeti dolgokban...! A dolgok úgy alakultak, hogy egy hónap múlva már az ő istállójában dolgoztam. Nem kezdődött simán a dolog, tudniillik a szakmai stáb feje, Ignáz helyettese "Zsorzs", nem sokat nézett ki belőlem. Bemutatkozásnak felültettek egy fekete jószágra, bementem vele a fedelesbe, ügettem két kört, a harmadiknál kihozott a betonra, és megállt az istálló előtt. Az úgynevezett szakmai stáb pedig karba tett kézzel figyelte mit fogok reagálni. Hát én úgy voltam vele, hogy első alkalommal az ember nem nagyon akarja játszani a főnököt, nemhogy még kiabáljon a személyzettel, s ilyen megfontolásból pálcát sem, hangosbeszélőt sem vittem magammal. Hát egy darabig dobálta fel magát, aztán nagy duzzogva ismét bementünk a fedelesbe, majd egy kör után megint kihozott. Megint balfaszkodtam egy kicsit, aztán még jobban duzzogva bementünk a fedelesbe, ahonnan meglehetősen hamar megtértünk a szakmai stáb színe elé, s további tökölgetésemre csak egyre meredekebb ágaskodással felelt. Kezdtem magam kényelmetlenül érezni, ezért félve megkérdeztem, hogy kaphatnék-e esetleg egy hangosbeszélőt....? Hát már hogyne kaphatnál, s kétkedő vigyorral a kezembe nyomtak egyet, árgusan figyelve, tudom e egyáltalán, melyik végét kell használni. No, azzal a lendülettel leszóltam a "gépháznak", hogy "teljes gázzal előre"...! Hallom ám, hogy visszaszól a gépész, hogy mindenféle jöttment nem parancsolgathat ám itt, mutassam be az igazolványomat, hogy jogosult vagyok a parancs kiadására. Az ilyen formai dolgokat már korábbról jól ismertem, így lefaxoltam neki rögtön két példányban, és ismét leszóltam a gépháznak, hogy "teljes gázzal előre"...! Kérem szépen, úgy mentünk be a fedelesbe, hogy nyomunkban szikrát szórt a beton, autentikus pokoli hangulatot teremtve ez által. A ló soha többé nem ágaskodott, mivel helyreállt a jó kapcsolat a kapitány és a gépház között, ami szerintem önmagában is kellő bizonyíték a gépház létezésére. 

Írországban ott Cork környékén egy idő után valahogy elterjedt, hogy elég jól értek a "gépészethez", így egyre másra hoztak olyan lovakat, akiknek ilyen gépészeti jellegű hibája volt. Egyik alkalommal egy hölgy hozott egy connemara pónit, aki elbeszélése szerint ha megunja az irányt, akkor önként visszafordul, és hazamegy, mint a Gogel önvezető autója. Szerette volna ha átnézném az elektronikát, és a kiégett diódákat kicserélném...! Hát mondom neki, lehet, hogy nem is az elektronikával van baj, elképzelhető, hogy le kell szólnom a gépháznak, illetve lehet hogy a gépészt is eligazításban kell részesítenem. Azt felelte nem baj, tegyek ahogy jónak látom, rosszabb már nem lehet...! Na, el is mentem vele egy próbakörre, a hangosbeszélőt meg készenlétben tartottam, hátha mindjárt azzal kell kezdenem. Egy darabig nem is történt semmi rendkívüli, mígnem egyszer csak minden átmenet nélkül megfordult, és elindult hazafelé. Leszólok csak úgy normálisan a gépháznak, semmi. Leszólok még egyszer, semmi. Gondoltam megnézem már mi van odalenn, hát látom ám, a gépész iszik mint a kefekötő, úgy be volt rúgva, hogy azt sem tudta hol van. Ilyen esetekben rögtön az a teendő, hogy a gépész fejét kell rendbe tenni, mert ott van a baj, ezért mindjárt két soron lemostam a fejét, hogy tudjon gondolkodni, ezzel együtt telexen elküldtem neki a megbízási szerződésemet, illetve ahogy az dukál két példányban lefaxoltam az alkalmassági vizsgám eredményeit is. Ezek után szóltam csak le a gépháznak, hogy "teljes gázzal előre"...! Kérem szépen, innentől kezdve az a connemara póni nekem mindent megtett amire csak kértem, tudniillik olyan jól sikerült helyreállítanom a kommunikációt, hogy a gépész úr még a gondolatomat is kitalálta, nemhogy még kiabálni kellett volna vele....!... Nos immár döntsd el magad, van gépház, vagy nincs gépház.....!?