Ő is nálam született, illetve az anyját én fedeztettem, illetve Én ültem rá először, én képeztem ki. Amikor még csikó volt, és én lent a karámot javítottam, mindig úgy ólálkodott, hogy valami szerszámot el tudjon csórni, és ha sikerült neki, akkor boldogan vágtázott körbe a nagy karámban szájában egy-egy csavarhúzóval, vagy éppen kalapáccsal. A felülésnél nem bakolt, viszont elrohant mint akit üldöznek. A főnök mindenáron szemtanúja akart lenni, amikor ültem fel rá bent állt a lovával a fedeles közepén. A felülést követően Rawella elindult mint egy homályökör és úgy nekicsűrtünk a főnöknek, hogy majdnem elestek lovastul, aztán meg alig bírtak megint lábra kapni....hihihi...