2014. már 30.

Ulherr a matematikus

írta: Panyi György
Ulherr a matematikus

        Az ember nem is gondolná, hogy egy egyszerű parasztemberben micsoda rejtett képességek lapulnak. Ott volt például Herr Ulherr, aki beszállítónk volt a ménesen még Németországban. Kérem alássan, ennek a Herr Ulherrnek a matematika volt a hobbija, és ő élt halt a hobbijáért. Képességeit az élet más területein is sikerrel alkalmazta, erről szól ez a történet. Tudni kell még azt is, hogy Herr Ulherr szerény ember volt, nem verte nagydobra, hogy neki ilyen különleges tálentumja vagyon, erre mi jöttünk rá azon a napon, amikor 1993-ban levágták az első szénát, és jó szokás szerint azonnal hordták be,  pakoltuk fel a szénapadlásra. Nem volt futószalag meg ilyen gyerekjátékok. Vasvillával a magyar gépsor oldotta meg mind a háromezer bála feldobálását. Muszáj megemlítenem még a fent említett gépsor két fontos alkatrészét, úgy mint András Gábor, és Panyi György, Made in Hungary....! Felváltva dobáltuk a bálákat, az egyik kocsit a Gabi, a másikat én. Jöttek is szépen sorban a szénaszerelvények, közöttük volt az Ulherr is. Én mindenkiben megbíztam, bemondásra elfogadtuk, de azért néha szúrópróbaszerűen számoltuk is a bálákat úgy, hogy a tulaj nem tudott róla. Na, az Ulherr következett, bemondja hogy mennyi, felírom és pakolunk. Amikor végeztünk, odajön a Gabi és azt mondja, "ez eggyel kevesebb volt". Jól van, ez lehetett véletlen is, számoljuk meg a következőt is, aztán majd meglátjuk. Mindenesetre a következő fuvarját fenn a padláson külön raktuk a többitől. Megszámoltuk azt is, az már hárommal volt kevesebb. A következő már tízzel, aztán tizenöttel, mi meg szépen felírtuk. Ulherr estére összehozott plusz egy fuvart magának, pusztán a matematikával. Ezért mondom ennek a büdös kölöknek, hogy tanuljon, mert különben dolgozni kell...hihihi....! Na Gabival összedugtuk a fejünket, most aztán mitévők legyünk, mert szegény szerencsétlen embernek nyilvánvalóan elromolhatott a logarléce...! Elég meleg idők járták akkoriban, könnyen elvetemedhetett, aztán a Pi-t már nem 3,14-el hanem tízzel számolta. Mondom is az Ulherrnek, hogy annak az egyenletnek aminek segítségével kiszámolta a bálák számát, nem egyenlő mindkét oldala, mert a mi oldalunkon mindig kevesebb van, mint az övén, feltehetően új számológépet is kellene venni, mert ami most van neki, az a mi valószínűségszámításunk alapján a gyökvonás helyett négyzetre emel. Először teljesen felháborodott, hogy kétségbe vonom a szakmai mivoltát, és azt mondta, hogy akkor visszaviszi azokat amiket ő hozott. Nem tudta, hogy minden egyes báláját különraktuk. Mondom neki, hogy ebben az égvilágon senki sem akadályozza meg, ott vannak külön a bálái, holnap reggel jöhet érte, de mi segíteni nem tudunk, van más dolgunk is, és jövőre pedig keressen másik hülyét magának, aki majd megveszi a szénáját. Ez hatott, és bár szerinte a mi logarlécünkkel volt a baj, de beleegyezett, hogy annyit fizessünk neki, amennyit mi számoltunk.......

Szólj hozzá