.........egy hét hónapos méncsikó, akivel szoros barátságban vagyunk, annak ellenére, hogy sok dologban nem egyezik a véleményünk. Itt van mindjárt a szerelmi élete, amit leplezetlenül oszt meg velem, tekintet nélkül arra, hogy kíváncsi vagyok rá avagy sem. Konzervatív neveltetésem nem tűrheti a szabad szerelem gondolatát, amitől ő egy csöppet sem mentes, de ráadásul - bár ő tagadja - a hedonista perverziót sem veti meg. Egyszer, az egyik találkozásunk alkalmával odajön hozzám, oldalba bök, és fejével a talicska irányába bólintván, lopva a fülembe súgja.

- Tudod, hogy érdekel a véleményed, te milyennek találod ?

- Mit, milyennek találok ? - kérdeztem vissza.

- Ej, ne legyél már ilyen hülye, - folytatta suttogva - hát őt ! - biccentett ismét a talicska felé, majd miután látta, hogy ennek ellenére sem értem, dühösen toppantott a lábával, és halkan hozzáfűzte.

- Nem akarom kimondani a nevét, nehogy megtudja, hogy róla van szó ! Szerelmes lettem belé, de nem tudom hogyan mondhatnám el neki. Úgy érzem, le tudnám élni vele az életemet, és szeretném tudni a véleményedet, mert te vagy az egyik legjobb barátom.

- Hát figyelj, ha komolyan kíváncsi vagy a véleményemre, akkor egy ló és egy talicska meglehetősen bizarr ötletnek tűnik, ráadásul számolni kell azzal is, hogy majd mit szólnak a szomszédok, valamint azt se felejtsd el, hogy engem is lehetetlen helyzetbe hozol, mert hogyan magyarázhatnám meg azt a külvilágnak, hogy mindez az én tudtommal történt így.

- Na, jóféle barát vagy te is, rögtön a negatívumokat látod, teljesen el tudod keseríteni a magamfajtát ezzel a kilátástalan szemléleteddel....! Egyébként meg nem főnökre van szükségem, hanem tanácsadásra, és ha ezt nem tudod megérteni, akkor végeztünk egyszer és mindenkorra....!

- Jól van na, nem kell mindjárt a plafonra mászni ! Menj oda, és kérdezd meg tőle, mi a véleménye rólad, van-e barátja, szimpatikusnak talál-e, és ha igen járna-e veled. 

- Na cimbora, ez mindjárt jobban hangzik ! - azzal sármos járásával odaoldalgott a talicskához, és megkérdezte.

- Szia szivi, látom nincs barátod, én meg pont itt vagyok csaj nélkül ! Nem gondolod, hogy javítani kéne a helyzetünkön....? De azzal már nyalta is tetőtől talpig, masszírozta az orrával, dörgölődzött hozzá kéjesen, miközben nekem úgy tűnt szerelmes szavakat suttog a talicska fülébe. Később ezt a gyors lerohanást úgy magyarázta, hogy "hallgatás - beleegyezés".

Tartott ez a nagy szerelem néhány napig, amikor észrevettem, hogy mintha kicsit kezdenének elhidegülni. Már nem voltak olyan hevesek az együttlétek, és pár nap elteltével , már csupán szorosan a tárgyra koncentrálva, kis masszírozás után néhány nyalás következett, és ment mindenki a dolgára. A talicska durcásan , sértődötten hallgatott, Pöcörő Pisti pedig mintha mi sem történt volna, elment szénát enni a sarokba. Hiába no, "a szerelemnek múlnia kell", énekli Zorán. Azonban az élet nem áll meg. A legközelebbi alkalommal, amikor épp csak egy kis időre hagytam magukra őket, látom ám, hogy Pöcörő Pisti már a söprűnek udvarol, szerelmes szavakat susogva a fülébe, hogy " nagyon csipázza azt a földig érő hosszú haját", meg ilyesmi. Ez is tartott egy darabig, ám tegnap amint diszkréten magukra hagytam a szerelmeseket, visszatértemkor döbbenten látom, hogy Pöcörő Pisti vadul smárol a lapáttal.......