Ámbár ez a cikk Juhász Lászlóról fog szólni, mégis kicsit messzebb kell kezdenem. A világ fogathajtásában mára két fő letisztult szárkezelési mód létezik. Az egyik az angol hajtóstílusra alapozott, Achenbach módszer, és a Petkó Szandtner Tibor által leírt "magyar hajtóstílus". A két módszer kétféle szárat használ, előbbi az Achenbach szárat, a "magyar stílus" pedig a Széchenyi-szárat. Sokáig vita tárgyát képezte, melyik stílus a megfelelőbb a világ fogathajtósportja számára, értelemszerűen a németek próbáltak ebben is az élre törni, ám a hetvenes évek bravúros magyar győzelmei pontot tettek a vita végére. Mára már elfogadott, hogy a Széchenyi-szárral gyorsabban lehet reagálni, illetve minden lónak minden oldalon külön hozzáférést biztosít, ami már a ló kiképzésére is rányomja a bélyegét. Petkó Szandtner Tibor részletesen leírja a szár használatát, amit világszerte mindenki ennek megfelelően használ a mai napig. Hopp,....elnézést kérek, volt azért egy kivétel. Úgy hívták Juhász László, aki - mint Váci Ernő írta róla -"ösztönös érzékkel meggyorsította  a pettkó-szandtneri kézmozdulat törvényét, és alulról nyúlt a Széchenyi-szárba".  Saját leírása szerint,..."külön veszem a két szárat, és ha például balra fordultam akkor balról alulról nyúltam bele az első szárba, ha jobbra akkor jobbról, az ujjamat alulról beleakasztottam, a másik kezemmel pedig utánanyúltam"......,..... na én itt veszítettem el a fonalat, amit azóta sem találtam meg. A lényeg az volt, hogy az egyébként is gyors módszert még gyorsabbá tette, a saját feje után, senki nem mondta neki hogyan kell, előtte sem csinálta így senki, de azóta sem. Az 1984-es szilvásváradi világbajnokságon felért a csúcsra, világbajnok lett egyéniben és csapatban egyaránt. Ne haladjunk azonban ennyire gyorsan, inkább kezdjük az elején.

1950 szeptember 26-án született Kiskunfélegyházán. Édesapja a félegyházi tsz.-ben volt fogatos, s miután az istálló az ő udvarukban volt, így nem is volt más "választása", mint lovak közt felnőni. 10-12 évesen a barátaival már rendszeresen ellógtak a fogatosokkal, azok pedig némi segítség ellenében hagyták őket hajtani. 1967-ben jelentkezett Bugacpusztára csikósnak, ott az Abonyi Laci bácsi (Abonyi Imre bátyja) tanítgatta lovagolni, és nem sokára már állandó tagja volt a csikósbemutatóknak. 1970-ben feljebb lépett a ranglétrán, puszta-ötöst kezdett hajtani. Ez olyan jól ment neki, hogy az 1971-es Vadászati Világkiállításon, ő hajtotta a "Koch-ötöst" (Amiről ma már tudjuk, hogy nem Ludvig Koch fantáziája szülte, hanem egy akkor már mintegy ötven éve létező cirkuszi produkció ihlette meg, melynek ötlete és kivitelezése egyaránt magyarok nevéhez fűződik.). A virtus természetes eleme a Puszta-ötös hajtásnak, túl óvatos emberek nem igen állnak a két hátsó ló farára, a közönség pedig tapsviharral díjazta a bemutatókat. Pár napra az Abonyi Imre bácsi is felment, hogy lássa minden rendben van-e, de a Juhász Laci bemutatóját az ötössel túlságosan gyorsnak, és  kockázatosnak ítélte meg. Aggodalmát haladéktalanul közölte is a Lacival, aki töredelmesen bevallotta neki, hogy " Amíg Laci bácsi nem volt itt, sokkal gyorsabban mentem, csak szóltak a többiek, hogy jönnek a főnökök, ezért ma visszafogtam magam....!"Juhász László az 1971-es Vadászati Világkiállításon Budapesten. A képről nem derül ki, hogy éppen visszafogja magát, vagy pont a "lovak közé csap".....

Itt találkozik az egyik ebéd folyamán Kollár Kornéllal (A Bp. Honvéd, és a ugróválogatott vezetőedzője volt.), aki a látottak alapján megkérdezte tőle, hogy...."Te kiskomám, mi szakasztott ilyen belevaló lovasokat keresünk a Hidász utcába, nem lenne-e kedved hozzánk bevonulni....?".... Laci pedig, - aki szereti magát hosszú összetett mondatokban kifejezni, szigorúan ügyelve a mondat nyelvtani helyességére az alany és állítmány mondatbéli elhelyezkedését illetően - azt válaszolta, hogy...."De"....! Így hát még az évben bevonult katonának, egy hónapos alapkiképzést követően a Hidász utcába. 1973-ban leszerelt és visszament a pusztára, ám a puszta-ötöst nem adták vissza neki, ezért átment Kisfáiba a Máchánszky Gyula bácsihoz, ahol eltöltött egy évet, amikor Cecére hívták ménesvezetőnek. Cecén is egy évet töltött, majd úgy döntött egyéni vállalkozó lesz, és egy saját fogattal, otthon Félegyházán fuvarozásba kezdett. Ez is egy évig ment, amikor is Tiszaalpárra hívták, négyesfogatot hajtani. Laci ekkor még életében nem hajtott négyest, de látta hogyan kell csinálni, meg aztán úgy gondolta..."Ha ötöt el tudok hajtani a két hátsó faráról, akkor nehogy már ne tudjak négyet elhajtani kényelmesen a kocsin ülve....!"....és elvállalta a feladatot, ahol egy szürke magyar félvér fogatot állítottak neki össze.A tiszaalpári szürke magyar félvér fogattal 1978-ban elindul a "B" kategóriás magyar bajnokságon, amit meg is nyert első nekifutásra. A segédhajtók, Kátai István, és Toldi Sándor. 1979-ben elindul az "A" kategóriás magyar bajnokságon, és a világbajnoki mezőnyben meglepően jól sikerül helyt állnia. Bekerül a válogatott keretbe, ám ennek ellenére 1980-ban Tiszaalpáron már nem volt (Mint ahogyan más tsz.-ekben is hasonló változások zajlottak ország szerte.) szívesen látott jószág a ló, ezért megszabadultak tőlük, Juhász Lacit 1981-ben fogatostól átvette a Bugaci Állami Gazdaság, így ismét visszakerült Bugacpusztára, már mint négyesfogat hajtó.

Bugacpusztán aztán megkapta azt a támogatást amire a sorsa predesztinálta, minden versenyen elindulhatott, alakíthatta a fogatot. Gyakran járt lovakat szemlélni országszerte, immár pej fogatába. Így talált rá 1981-ben Rádiházán "Búsulóra", akit könnyen be tudott építeni az ostorhegyes helyére. Ő lett a fogat vezéregyénisége. Még ez évben a frissen épített fogattal megnyeri a magyar bajnokságot, és 1982-ben sor kerül az első nemzetközi megmérettetésére, a hollandiai Apeldoornban, ami mindjárt egy világbajnokság volt. A csapatban Bárdossal, és Muittyal indultak.Az 1982-es apeldoorni VB eredményhirdetése. 1. Velstra (HOL) 2. Bárdos (HUN) 3. Juhász (HUN) Nemzetközi szinten is nagy meglepetés volt Juhász berobbanása a sport élmezőnyébe, hiszen addig még csak nem is hallottak felőle. Azt a látszatot keltette, hogy a magyarok mindegy kit indítanak, azt nem szotyolázni vitték magukkal. Az egyéni bronzérem egyébként őt is meglepte, bár már "zöldfülűként" sem tartotta semmi vissza attól, hogy sok kockázatot vállalva, olykor két keréken fordulva közlekedjen a pályán, ami egyébiránt a magyar hajtók "kötelező felszereléséhez" tartozott  abban az időben. Mint Bárdos mondta..."Ezek a gyerekek nem viselnek Liberót" (egy akkori pelenka márka), utalva itt a magyar fogathajtás élmezőnyének jellemzően virtusos hajtási stílusára. Az igazság az, hogy abban az időben másképpen be sem lehetett kerülni a csapatba, nem volt elég csupán a kiemelkedő tehetség, ami a világ bármely részén elegendő lett volna a válogatottsághoz. A csapat az ezüstérmet szerezte meg Hollandia mögött, a bronzérem az Angoloké lett. 

1983-ban a magyar bajnokságban ezüstérmes lett, 1984-ben ismét magyar bajnok, a szilvásváradi világbajnokság éve, nem lehetett kihagyni a csapatból. A magyar csapat Pécsen edzőtáborozott. Ezt csak azért írom, mert a későbbiekben a nemzetközi mezőny csalódott részéről érkeztek olyan vélemények, hogy a magyarok biztosan meghajtották már előtte a pályát. Persze hogy meg, és meghajtották előre Riesenbeckben, Zugban, Frauenfeldben, Windsorban, Ascotban és Aachenben is, és természetesen mindenhol ahol ezt megengedték nekik, hiszen szegény magyarok olyan keveset nyertek, legyen már egy kis sikerélményük. Egyébként annyi valóságalapja mégis volt a gyanúnak, hogy a pályát a magyaroknak építették. Miben merült ez ki? Hát abban, hogy tudták, a magyarok terepen és az akadálypályán a legesélyesebbek, ezért az addigi legnehezebb pályát építették fel. Ezen belül persze, miután Szilvásváradon, a magyar lipicai hazájában járunk, konkrétan a lipicai lovakra lett a pálya szabva. Juhásznak azonban itt mutatkozott meg a taktikus oldala, tudta, hogy az alföldi lovak nem szokták a kocsi tartását lejtőn lefelé. Pontosan kiszámolta, hol tud a lovaival bravúrosan hajtani, és hol kell nyugodt, hideg fejjel meghajtani az akadályokat. A marathon hajtást Juhász nyerte, az esélyes Bárdossal holtversenyben, így Bárdos előnye mindössze tíz pontra csökkent, ennélfogva az akadályhajtásnál már nem hibázhatott, de mint már tudjuk hibázott, így az egyéni aranyérmet Juhász László nyakába akasztották, Bárdos ezüstérmes lett. Az akadályhajtásban mindössze hat hibátlan volt, ezek között volt még Juhászon kívül két másik magyar, Bozsik és Sípos, akik egyébként az egyéni negyedik és ötödik helyet is megszerezték. A bronzérmes, a szintén bugaci fogatot hajtó Bálint Mihály lett. Ez volt minden idők legsikeresebb világbajnoksága. Egy "abszolút" világbajnoki fogat díjhajtása, az 1984-es szilvásváradi négyesfogathajtó VB-n. Nem biztos, hogy rájössz miért mondom ezt. Aki a fogaton ül, ma már mindenki külön is elért legalább egy világbajnoki címet. A hajtó Juhász László ugyebár éppen úton van az aranyérem felé. Ezzel együtt persze a segédhajtók is világbajnokok ugyan, de a sors igazságtalansága folytán, ezt sehol a világon nem jegyzik. Nos talán ennek kompenzálása történt később, tudniillik az egyik segédhajtó Kecskeméti László, aki később kettesben egyéni világbajnok lett illetve négyesben egy csapat arany fűződik még a nevéhez. A másik pedig Böhler János, aki később Németországba emigrált, és bekerült az 1992-es riesenbecki VB. német csapatába, ahol a német csapat az aranyérmet szerezte meg.

Akadályhajtás, úton a VB. arany felé. Az ostorhegyes (a hozzánk közel eső ló) "Búsuló", aki már Apeldoornban is ott volt, majd ezután még az 1986-os Ascot-i VB-n is szerepelt, ahol Juhász László az egyéni bronzérmet, csapatban pedig (Bárdos, Juhász, Bozsik) az ezüst érmet szerezték meg. Ezt követően "Búsuló", a rajta egyre jobban elhatalmasodó tüdőtágulata miatt kikerült a fogatból. Következő évben éppen Aachenbe indultak, már mindent felpakoltak, csak a lovak voltak még az istállóban, mert a vámolásra vártak. A ménes kint legelészett szabadon, köztük "Búsulóval". A lovasok az utolsó simításokat intézték, s amint visszatértek az autóhoz, megdöbbenve látták, hogy "Búsuló" felbandukolt a teherautóra, pontosan oda, ahol mindig is utazni szokott. Ő is menni akart, igazi harcos volt, két VB.arany, két ezüst, és két bronzérem fűződik a nevéhez.

Szintén még 1984-ben feleségül veszi Megyeri Ágnest, akivel azóta is együtt vannak, két gyermekük született, Ági és Lackó. Az esküvőre Üllőn került sor, aminek az az érdekessége, hogy egyikük sem kötődik Üllőhöz. Hát akkor meg miért itt...?...Hát azért, mert a szilvási világbajnokság előtt, egy könnyelmű barát megígérte neki, hogy ha megnyeri a VB-t, ő megszervezi neki az esküvőt. Az ominózus barát üllői illetőségű lévén, ragaszkodott az üllői helyszínhez, így hát ott esküdtek hűséget egymásnak.

1986-ban, javítandó a díjhajtás eredményességét, az élvonalbeli fogathajtóknak bevezették a díjlovaglást. Juhász László, éppen fogatának egyik tagját mutatja be a díjlovagló négyszögben Szilvásváradon 1986 április 4-én.

Bevonulás a lovassportok "templomába" Aachenben 1987-ben. Több alkalommal indult az aacheni nagy nemzetközi versenyen, mindig az élmezőnyben végzett, de nyerni soha nem sikerült . Mint látjuk, az ostorhegyes "Búsuló" helyét már másik ló tölti be.

Az 1988-as apeldoorni VB-n, Bárdos és Bozsik társaságában csapat ezüst érmet szerez, Bozsik egyéniben bronzérmes, Juhász a negyedik, a csapatot a hollandok nyerték, a bronzérmes Németország lett.

Lovas Világjátékok Stockholm 1990, a magyar csapat tagjaként Sípossal és Bozsikkal vállvetve bronzérmet szerez. Bozsik egyéniben ezüstérmes. A hangulat bensőséges, amit az is mutat, hogy amikor Kecskeméti Laci lovagolja valamelyik lovat a négyesből, Velstra elsütötte azt a bókként is értelmezhető viccet, hogy a díjlovaglásnak már tegnap vége volt (Stockholmban volt először minden szakágnak együtt megrendezve a világbajnokság.) hova készültök....?!  1992-ben még elindult egyéniben Riesenbeckben, ám a csapattagságot már nem vállalta. A rendszerváltás súlyos válságba sodorta a fogathajtósportot Magyarországon, s a elkövetkezendő évtizedben csak figyelemmel kísértük az eseményeket, ám ráhatásunk egyenlőre nem volt.

A kilencvenes évek elején beszáll a privatizációba, és a Gál Lacival közösen igazgatják a pusztát egészen 2000-ig. Mielőtt belevágott volna a dologba, a kétkedő csikósoknak bemutatja, hogy nem csak a bakon van otthon, hanem emlékszik még a puszta ötös hajtására, és ha csak úgy "civilben" is feláll az ötösre, mert hát a dolgokat mindig kézzelfoghatóan kell bizonyítani.

Közben az is kezd kiderülni, hogy a Laca gyerek ereiben sem víz folyik, egyre inkább apja nyomán kezd haladni. Itt 1992-ben a Pusztai Napok alkalmából már versenyen is indul, saját fogatával.

Laca 1995-ben már kettesfogatot hajt, a pusztán részt vesz a bemutatókban. Az idősebb Juhász  pedig örömét leli benne, ha menedzselheti tehetséges gyermekét. A kocsi hátulján ülő ifjú pedig az a Gyenes Dani, akit még én is tanítottam lovagolni Bugacon, később kiment Ausztriába, és oda is nősült.

Laca egyre inkább apja nyomdokain, bemutatózik 1999-ben a pusztán.

2001-ben újabb lehetőségek adódnak, szponzorok kezdik újra felfedezni a magyar fogathajtást. Juhász Laci Koch úr fogatával csillogtatja ismét a tudását.

2004-ben már a "gyerök" is póninégyest hajt, és ki is jut a junior póni Európa bajnokságra.

2005-2006-ban ismét a legjobbak között, bejut a TOP10-be, a Hannoveri fedeles Világkupa döntőjébe.

2008-ban, privát fogatával még bejut a Besdben rendezett világbajnokság csapatába, ahol csapatban a bronzérmet szerezték meg Lázár Zoltánnal, és Dobrovitz Józseffel karöltve.

Aktív versenyzői pályafutása során, világversenyeken összesen két arany, három ezüst, és négy bronzérmet szerzett. Háromszor nyerte meg a magyar bajnokságot. Sajnálatos módon a magyar fogathajtás sehol nem rendszerezte a korábbi eredményeket. Segítség kérésemre az érintettek nem reagáltak, így az adatokat hosszas kutakodás, és más nemzetek statisztikája alapján voltam kénytelen összeszedni. Juhász Laci még a versenyzéssel párhuzamosan, a kilencvenes évek közepén, egy angol fogathajtó kollégája meghívásának eleget téve, filmezésbe kezdett. Azóta ez úgy kinőtte magát, hogy külön cég foglalkozik a filmezéssel, amit Laca irányít,......na, de erről majd egy másik alkalommal olvashattok.